Mai fejjel mit csinálnál,ha újra 25 éves lehetnél?

1, Lelépnék az országból.

2, Nem lennék hűséges. Akit lehet, vinnék pár menetre. Megbízni egyikükben sem bíznék többet.

3, Több időt fordítanék a saját előrejutásomra, mint másokra. Az emberek hálátlanok.

Most vagyok 25, és változtatnom kellene több területen is, de egyszerűen nem merem megtenni. Inkább a langyos víz, mint a hirtelen hidegzuhany, ami utána talán kellemes meleg is lehetne.

Kockázatos eldobni a biztosat a bizonytalanért, ezért hajlamos vagyok beleragadni a tűrhetőbe...pedig jobb is lehetne, de rosszabb is.

Jobban utánaolvasnék az akvarisztikának mielőtt belekezdek.

Nem mennék gyógyfürdőbe dolgozni.

Nem vállalnám be a bütyök műtétet.

Inkább 18 lennék újra, vagy 16, hogy tudatosan tudnám mit akarok, mi a realitás, és az alapján mennék egyetemre, választanék szakot, járnék pszichológushoz már 10-en évesen.

Pont most van a ballagási időszak, látni ezt a sok szegény, naiv szerencsétlen, érettségizett diákot, akik még mosolyognak, mert azt se tudják mi vár rájuk az életben.

Ezt a naivságot, átélném úgy 5 percig még, amikor leérettségizik az ember és azt hiszi az ember, övé a világ:)

2: Azt bármikor megteheted mindig.

A válaszolók 90 % -ka kamuzik.

Kamaszként tűzoltó akartam lenni. A szüleim lebeszéltek róla és egy olyan szakmát taníttattak velem, ami nem nagyon érdekelt, amit nem nagyon szerettem, tehát csak közömbösen elvoltam vele, ám mivel a családi vállalkozásunkban ez kellett, így igen jól megéltem belőle. Csak sajnáltam, hogy nem lettem tűzoltó.

Most az vagyok. Egy ipartelepen egy ún "létesítményi tűzoltóságon". Igaz, hogy már 50 elmúltam. 40 fölött letten, gyerekkorom iránti nosztalgiából önkéntes tűzoltó, amikorra már a családi vállalkozásunk gyakorlatilag eltűnt a föld színéről. És így az ifjúkori álmom megvalsulása hozott egy egzisztenciát.

Namost, ha visszaugranék a 25 éves koromhoz, akkor felszerelnék tűzoltónak és a 24/48-nak a 48-aiban tudnám csinálni azt, amit anno csináltam a családi cégben.

Más: sokkal bátrabban lépnék ki szar kapcsolatokból, nem csicskulnék be egyetlen csajnak sem és nem hagynám, hogy az elvárásaik által szembe kelljen mennem magammal. (Ez nem munka természetű, hanem magánjellegű dolgokra vonatkozik.)

Röviden: a karrieremet és a magánéletemet is sokkal nagyobb önbecsülés mellett menedzselném.

Jelenleg 51, F.

Az akkori pasimmal szakítanék. 6 évet voltunk együtt (30 voltam, mikor vége lett) és időpocsékolás volt. Voltak szép pillanatok,de utólag látom csak,mennyit bántott és ezt csak tűrtem, mert úgy gondoltam ez kell ahhoz, hogy szeressen.

Sokkal többet foglalkoznék én is saját magammal és az előrejutásommal. Túl nagy fókuszt helyeztem mások véleményére és mások jóllétére. Amik miatt a legjobban aggódtam,szorongtam pont azok a dolgok számították végül a legkevésbé.

Nem panaszkodom a mostani helyzetem miatt,de lehet jobb lenne,ha a mentális egészségemmel hamarabb kezdek el komolyabban foglalkozni.