Diplomás kutató verte meg a kisgyermekes anyukát Szentendrén?

Nézd, ha annyira ostoba vagy, hogy nem vagy képes belátni, hogy egy tudományos fokozat vagy egy felsőfokú végzettség semmit sem mond el az emberi oldaladról és a soft skilljeidről, csak a szorgalmadról és a kognitív képességeidről, akkor utóbbiban te sem bővelkedsz.

Én is tudományos munkakörben vagyok, többek között pont azért választottam ezt, mert kb ez az egyetlen, ami kellően lefáraszt szellemileg, de nem szociálisan, mivel nincs türelmem az emberekhez és ezzel már régóta tisztában vagyok. Nem, nem hobbim anyákat verni és gyerekeket felrúgni, de ettől még nem erősségem emberekkel baszakodni. Nagyon sokan, akiknek kiemelkedően magas az intelligenciaszintjük, híján vannak szociális készségeknek és nehezebben megy nekik az empátia is, mert annyira hangsúlyos a racionalitás a gondkodásmódjukban. Ennek szélsőséges példája az autizmus spektrumzavar. Nyugodtan utána lehet olvasni, hogy miért van az, hogy okos, jó képességű emberek más emberekkel rettenetesen bután vagy furán viselkednek. De úgy látszik, kettőnk közül megint csak én vagyok az olvasott.

Elég fárasztó, hogy lusták voltatok tanulni és most vergődtök mindenkire, aki nem. Ha ennyire frusztrál, akkor miért nem teszed le a segged és szerzel te is egy diplomát? Senki sem tiltja neked sem. Lehet segítene megtanulni gondolkodni.

Nem értek egyet azzal, amit ez a fickó tett, de kevés annál undorítóbb, irritálóbb és szánalmasabb dolog van számomra, mint az, mikor valaki ilyen szinten minden logikát nélkülözve köpköd.

Komolyan ember, nézz már magadba! Pont azért választok ezerszer is egy diplomást (akinek az emberi oldala is stimmel), mert akkor nem kell ezeket a hülyeségeket hallgatnom rém buta emberektől. Kezdve azzal, hogy olyan dolgok között vonsz párhuzamot, ahol nincs, folytatva azzal, hogy egy esetből extraponálsz, ami tankönyvi példája a cherrypickingnek.

Ha már vitatkozni akarsz, legyen hozzá agyad. Addig meg maradj csöndben.

Nem azért választunk diplomást, mert attól jobb ember lesz.

Azért választunk diplomást, hogy szellemileg kb egy kaliber legyen velünk, megértse az ambícióinkat, megfelelő szellemi társ legyen és ne kelljen hallgatnunk tőle a hisztit, ha tovább szeretnénk tanulni vagy többet szeretnénk tudni a világról.

Mert igen, nekem pl fontos, hogy a társam szellemileg is a társam legyen, azonos módszerekkel szerezzük az információt és azonos szempontok mentén tartsunk valamit hiteles forrásnak. Erre a legtöbb embert megtanítják az egyetemen. Ahogy az alapvető logikára, érvelésre, arra, hogy igénye legyen szellemi táplálékra, gondolkodásra. Nem mellékes az sem, hogy hasonló a munkánk jellege általában és hasonló a közeg, amiből jövünk, ergo valamilyen szinten közös a múltunk, átérezzük azt, amiről a másik beszél.

Nekem erre szükségem van egy kapcsolatban és bár nem szűrtem kifejezetten papír alapján, valahogy mindig úgy jött ki a helyzet, hogy diplomással jöttem össze, azok közül is inkább azokkal, akik szeretnek tanulni és nem azért mentek egyetemre, hogy elmondhassák magukról.

És ezen a körön belül van egy csomó klassz ember, aki klassz férj és klassz apa lehet egy napon.

Puszi

“mindig úgy jött ki a helyzet, hogy diplomással jöttem össze"

Tehát mindig... Nem sikerül egyet megtartani.

#23

Nem az volt a cél, hogy együtt öregedjünk meg, hanem az, hogy amíg együtt vagyunk és működik együtt, addig kielégítsük egymás igényeit minden szempontból és ne érezzük időpazarlásnak vagy lemondásnak - tart, ameddig tart.

Igen, fontos, hogy a másik szellemileg kielégítő legyen akkor is, ha csak egy napig kell "elviselni".

Sok ember azért választ "diplomást", mert az a közege.

Aki már oviban tanultabb szülők gyerekei közé jár, majd általános iskolába, később jobb gimibe, ahonnan alapértelmezett az egyetemi végzettség, de a Bsc legalább,

na ezek az emberek olyan szellemi, értékrendbeli közegben szocializálódnak, ahol teljesen más a prioritás, az igény mint egy 8 osztályos szalagmunkás esetén.

Most a 2 végletet írtam, de értitek ugye? Illetve meg akarjátok érteni ugye?

Egy elitgimis kamasz, nem egy gyűjtőből talál magának szerelmet. Még a szórakozóhelyek is kasztolódnak.

Egyszerűen egy tanultabb közegből jövő ember a hétköznapi interakciókon kívül, teljesen más környezetben mozog, mint egy egyszerű melós.