Kezdőoldal » Emberek » Emberi tulajdonságok » Úgy igazán igazi kamaszkor...

Úgy igazán igazi kamaszkor kimaradása okozhat valamit? 21/l

Figyelt kérdés
Láttam egy anyuka kérdését és az alatti válaszokat. Abból ötlött fel, hogy megkérdezném. Sajnos nálunk úgy volt, hogy kényszerhelyzet miatt 5-13 éves koromig egy szobában és egy kihúzható kanapén osztoztunk. Utána eltudtunk költözni, azóta van szobám. Mindamellett, hogy nekem a szerelmi bajok-érzések kimaradtak, időm sem volt ilyesmire, súlyosabb dolgok vették az erőmet, nálam is előjött végül, hogy apám mindig ciki, a levegővétele is zavar, ne szóljon hozzám, hagyjon békén, szívem szerint rácsaptam volna az ajtót... legfeljebb a hangomat emelhettem fel annyira, hogy az nem kiabálás, csak érzelemdúsabban teli hangmagasság, már azért rám szólt, mert nem tetszett neki a stílus. Nem vert szíjjal, lehetett/lehet vele viccelődni, azonban bizonyos hangsúlyt nem tűrt. Így hát zömében úgy hiszem, nyugodtnak látszottam, akire a felnőttek azt mondták, ha ennyi bajuk lenne a tinédzser lányukkal, mint amire apám panaszkodott, össze tennék a két kezüket. Szabadságom az volt, oda mehettem, ahova akartam (már csak azért is, mert sok munkaóra miatt ellenőrizni sem tudta volna), de az sosem vonzott, nem használtam ki a helyzetet. Apám szerint én borzalmas voltam, mert szerinte bunkón, túl hevesen és hisztisen viselkedtem. Teszem hozzá, akármikor kértem illedelmesen, hogy kicsit hagyjon békén, ez nem tudott tőle megvalósulni, kedve szerint hozzám szólt, így volt, hogy pl a boltban jött elő időnként egy halk, kicsit valóban hisztis hangsúly, amit szavakban udvariasan válaszoltam meg (pl kérek-e 10 dkg párizsit, én meg mondtam, hogy nem, köszönöm, aztán odébb mentem, mert éreztem, hogy robbannék). Egyetlen egy veszekedésnél viharzottam el, de utána az fogadott itthon, hogy a szobámon hurrikán helyett apám söpört végig, így többet azt sem ismételtem meg, jobban figyeltem. Apám a mai napig úgy tartja, hogy akinél a gyerek rávágja a szülőre az ajtót és kismillió más ilyen neveletlen, illemtelen viselkedés, szájalás, azt a gyereket nem nevelték rendesen, mert nem normális egyik korban sem így viselkedni azzal a szülővel, aki normálisan szülő. Említettem neki, hogy létezik kamaszkor, de ezt hülyeségnek tartja, viselkedni ugyanúgy tudni kell, az nem tűnik el a kamaszkorral. Állítólag neki ment, pedig a szülei nem voltak vaskalaposak.
2023. ápr. 3. 10:12
 1/9 anonim ***** válasza:
25%
Mire gondolsz mit okozhat, és kinél? A kamaszkor amúgy nem arról szól hogy labilis, vagy hisztis valaki, hanem hogy próbálgatja a szárnyait, meddig mehet el, mit tehet meg. Pl mikor te is elviharzottál, kipróbáltad megteheted-e.
2023. ápr. 3. 10:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/9 anonim ***** válasza:
41%
Mármint úgy érted, hogy nem éltél kamaszként és elszaladtak az évek?
2023. ápr. 3. 10:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/9 anonim ***** válasza:
41%

Okozhat gondot egy olyan társadalomban, mint a miénk, ahol viszonylag nagy a társadalmi mobilitás, vagyis egy nagyjából önálló személyiségre van szükség, hogy boldogulni tudj, mert a felnőtt életben sok a kiszámíthatatlanság.


De a Te esetedben egyértelműen nem lehet arról beszélni, hogy kimaradt volna a kamaszkor.

2023. ápr. 3. 10:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/9 A kérdező kommentje:

Igen, elnézést, rosszul fogalmaztam. Az elnyomott kamaszkor okozhat-e valamit. Nem érzem, hogy bármiből kimaradtam, sosem voltam vevő a bulizásra, de ha akartam volna menni, nem volt tabu, ahogy az sem volt szigorúan, hogy nem lehet kapcsolatom vagy nem szexelhetek. Teszem hozzá, egyiket sem csináltam mind a mai napig.


Lelki részére gondolok annak, hogy valami maradandó, vagy tényleg akármi lehet gondként, ha ez elnyomottan történt. Hát valóban kipróbáltam az elviharzást, de utána fel lett forgatva a szobám, a gépem, a dolgaim a földön, szóval többször nem jutott eszembe így tenni, mert hamar látszott, hogy nem tehetem meg. Apám szerint szülőként más szabályok vonatkoznak rá, hogy szülőként mit engedhet meg magának, ami persze részben igaz, de ez azért túlzás volt...

2023. ápr. 3. 10:43
 5/9 anonim ***** válasza:
38%
Nem hiszem hogy nagy lelki trauma ért volna, viszonylag laza tinikorod volt, csak a feleselést nem hagyta apukád, ami összességében nem olyan nagy baj.
2023. ápr. 3. 11:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/9 anonim ***** válasza:
56%
Szerinted az kamaszkor hogy lehülyézed apádat és folyton veszekedsz vele, mert ő mindenért is szar? Ha ezt ennyire hianyolod az már komoly baj nálad. Viszont abból a szempontból igenis ki tudtad élni a tinikorodat,oda meghettél ahová akartál, járhattál volna bulizni ,pasizni, szóval nem értem min vergődsz.
2023. ápr. 3. 11:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/9 anonim ***** válasza:
25%

Én úgy nőttem fel, hogy télen sokszor egy szobán osztoztunk, mert csak ott volt valamennyi fűtés, később még már ott se. A szüleim sokszor megvertek, anyám akkor volt életemben a legkevesebb velem, amikor fejbevágott valamivel, elkezdett vérezni a fejem és próbálta elállítani a vérzést. Utánna olyan kedves volt velem, mint még soha, lehet rájött, hogy ezt mégsem kéne.😆

Szóval ja, ritkaszar gyermekkorom volt, mégsem hisztizek itt gyiken. Csak most.😅

Okozhat-e valamit az hogy fiatalon "nem éltél"? Persze, de felesleges szerintem ezen rágódni, azzal foglalkozz, hogy a jelenben jól érezd magad.

Gondolom voltak benned gátlások az otthoni helyzet miatt és ezért nem mertél/ nem akartál úgy viselkedni mint mások ebben a korban. Legalábbis nálam ez volt a helyzet.🙂

Szóval, hiába mondják itt, hogy laza tinikorod volt, hiába a nagy szabadság, ha folyamatosan szorongós vagy rossz kedvem van..

Én is mehettem volna bárhova, csinálhattam volna bármit, le se xarták a szüleim, hogy mi van velem, de már egy normális barátság kialakítása is gondot okozott. Mondjuk ez meg a másik, hogy nem érdekli övét mi van velem, de ha igen helyett árát mondtam akkor már kaptam érte.🤗

Nah, mindegy, ezt nem érti meg, csak az akinek volt része hasonlóan.

Szóval ja, ha csak azért írtad ki a kérdést, hogy kibeszélhesd magadból, én szívesen meghallgatlak. Ha van kedved beszélgetni, privátban.

19/f

2023. ápr. 3. 12:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/9 anonim ***** válasza:
21%

Mindenki saját maga érzi a problémáinak súlyát. Gyerekek ne példálózzunk már itt, hogy kinek volt rosszabb gyerekkora... volt olyan sz*r, mit egy ázsiai gyerekmunkásnak akit csak egy eldobható bio "robotként" tartanak számon? Na ugye ...


A faterod nem volt igaza tisztában kamaszkor mibenlétével. Én is csapkodtam az ajtó, veszekedtem a szüleimmel akár aprócska dolgokon is. Sok hülyeséget is csináltam, lázadoztam. De ezt elnézték nekem, holott már 50 fölöttiek volt korban.

Így utólag visszagondolva ezek nélkül is ugyan olyan értékű felnőtt lettem volna mint ami most vagyok.

Nem veszítettél semmit.


Ahogy előttem is írták a bulizós, barátkozós dolgokat még bőven bepótolhatod.

Talán ezt ezt elfolytott dühöt kellene kicsit kontrollálni, akár egy kis sporttal levezetni.

26F

2023. ápr. 3. 15:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/9 anonim ***** válasza:
21%
A barátok, azokhoz valóó kapcsolódás, a társas érintkezés, a párválasztás, a csoportos feladatok ellátásában ez problémát tud okozni.
2023. ápr. 3. 18:00
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!