Hogyan kezdhetnék újra mindent?
Megpróbálom nagyon-nagyon röviden összefoglalni az életemet:
A gyerekkorom szörnyű volt, egyetlen dologba menekültem, állandóan csak a játékokba. A szegénység és az iskola minősége miatt soha nem voltam nyaralni, kirándulni. Felnőttkoromban elkezdtem dolgozni itt-ott, de amiután sikerült nehezen megszereznem az érettségit, onnantól kezdve erős alkoholizmussal küzdöttem, egészen 25,5 éves koromig. Sikerült letennem probléma nélkül az alkoholt, és ott találtam magam, hogy semmim nincs, semmit nem értem el az életben, párkapcsolatom sem volt, minden rossz. Angolul sem tudok annyira, maximum a nagyon-nagyon alapokat. Semmihez nem értek, mert szakmám sincs.
Több helyen követek embereket, akik motiválnak, és annyira kellemes lenne egy olyan élet, ahol kedvem szerint elutazhatnék ide-oda, lenne kire számítsak és sorolhatnám. De nincs. Szeretnék egyetemet végezni, de túllépném a 30-at, ha sikerülne befejezni, és sehol sem tartanék. Miért nem kezdheti egyszer újra az életét az ember? Csak egy dologra tudok gondolni régóta...
Mit tudnék tenni egy jobb életért?
válasza:"Miért nem kezdheti egyszer újra az életét az ember? "
Úgy gondolom, az, hogy ennyi mindenen keresztül mentél, és még mindig itt vagy és még mindig motiválnak mások, vannak álmaid arról árulkodik, hogy te erős és kitartó ember vagy. Mindez, amit megéltél, hozzá tesz az életedhez. Megerősített, tanított. Ennyi rossz után, nem gondolod, hogy jöhet életed fénypontja?
Ha szeretnél egyetemet végezni, Végezd el! Fogj bele! Közben dolgozhatsz is, mehetsz levelezőre. Csináld a hobbiaid, szerezz barátokat, próbálj ki új dolgokat.
Nem lesz könnyű. De a végén megfogja érni. Kapd össze magad, szurkolok!
És nagyon fontos: Ne hasonlítsd magad másokhoz és azokhoz, akiket követsz. Sokszor nem az az igaz, amit mások magukról mutatnak.
válasza:Kezdj el élni.
A gyerekkorom. 7 éves koromtól molesztált a nevelőapám. Naponta. Naponta vert és alázott. A fantáziáimba menekültem és minden fantáziám a leghőbb vágyamról szólt. A saját halálomról. 13 évesen már próbáltam vagdosni az ereim, leszúrni magam, megmérgezni magam öngyújtógázzal. Az jó cucc. Naponta mondta a tv, hogy hányan haltak meg miatta és felcsillant a szemem, hogy nekem is sikerűlhet. Próbáltam begyógyszerezni magam. 15-20 kísérlet után feladtam. Barátom sose volt, viszont mindenki mindig megalázott. Az iskolában odajöttek hozzám közös szelfire mert ilyen rondát ritkán látnak. Mások sajnáltak, engem már nemérdekelt. Megszoktam, hogy megaláznak.
Most felnőttem. Egy gyárban gülizek 4 műszakban. Nincs csakmám, nem beszélek nyelvet és nem én vagyok a társaságok legokosabb tagja. Gyerekként napi 2-3 órát aludtam. Ha hajnali 2-kor elaludtam miközben maszíroztam nevelőapám lábát parancsra, egy rugással felébresztett. Jelenleg van lakásom, jogsim, kocsim, független vagyok és nincs anyagi gondom. A családom nem áll mellettem. Találtam 2 barátot és ők a családom. Ha én élek, neked is sikerűlhet.
válasza:Elég hasonló a sorsunk, bár a tiéd tán még nehezebb. Mi is szegények voltunk, én mondjuk játékba és pornóba menekültem, és csak sodort az élet. Estin érettségiztem, 29 évesen kezdtem el levelezőn az egyetemet, de nem bántam meg, bár csak áttételesen, műveltségben segített. Milyen egyetemre mennél? Az angol nekem se megy.
Gratulálok, hogy sikerült letenned az alkoholt!
Kis terápia nem ártana neked sem! Ha elérhető a Nyírő Drogambulanciája, ott foglalkoznak függőkkel, próbálj meg bejutni.
Vagy vannak ilyen csoportok: aca.hu
50f
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!