Hogyan érdemes dönteni?

Van egy olyan problémám, hogy nagyon kettősen látok mindent az emberi kapcsolataimban. Leírok kettő példát.

A barátnőm helyre akart engem tenni, amikor volt egy idegösszeomlásom, és ezért elkezdett velem kiabálni, hogy észre térjek. De úgy igazán, nem szépen, finomkodva. Mi többször beszéltünk arról, hogy tiszteljük egymást és igazi, őszinte baratokkent nem fogunk csúnyán bánni egymással. Ahogy aznap ő beszélt, az nem volt ebbe belemondható. Mégis úgy vagyok vele, hogy nem érdekel, bántott, de el tudom engedni, közben az agyam azt mondja, hogy ez nem volt normális.

Vagy a másik példa. A párom hazudott nekem egy pitiáner dologban, de amikor megbeszéltük akkor is tudom, hogy hazudott. Valamiért ez a téma így érinti, mert minden másban őszinte és ebben 100 százalékig biztos vagyok. Tehát, az egyik gondolatom az, hogy nem normális így hazudni és bánt. A másik meg azt mondja, hogy annyi mindent megéltünk együtt, annyira igyekszünk, hogy minél jobb párja legyünk a másiknak, és le tudom sz@rni,ha ebben hazudni akar, akkor hazudjon, mert nem nagy dolog.

Nem tudom, hogy ilyenkor mi alapján kéne dönteni, a helyesérzet vagy az alapján, hogy én mit érzek.

Több ilyen dolog van, a példát csak azért írtam, hjgy érthető legyen. De mindennel így vagyok.