Tényleg ezek a dolgok zavarják a mai fiatalokat leginkább?

“ Minek halmozzak fel nagy pénzeket, ha egyszerűen képtelenség annyit felhalmozni amiből tudok venni egy házat?”

Uhh, szívemből szóltál.

Van egy kényelmes munkám, nem kell megerőltetnem magam. Nem keresek vagyonokat. De abszolút nem is vagyok motiválva rá hogy váltsak és erőlködjek. Egy házra semmilyen munkával nem tudnék összegyűjteni (agglomerációban élek, egekben az ingatlanárak), azon kívül minden mást amit akarok meg tudok venni. Semmi értelmét nem látom a hajtásnak - és ezt szomorúnak érzem, mert szerintem bennem is meg sok velem egyidős emberben is több lehetne, de minek erőlködjünk ha semmi “jutalom” nem jár érte?

Ugyanezt látom. A környezetemben annak van saját ingatlanja, akinek

1.vettek a szülei

2.csokra lepulyált

3.küzd mint malac a jégen a hitellel

A többieknek hót kilátástalan.

22 éves fejjel írom, hogy a linkelt cikk teljesen tükrözi azt, amit én magam is, illetve, amit a kortársaim körülöttem éreznek. Bár azért azzal kiegészíteném, hogy tartok attól, hogy még hosszú évekig egyedül maradok, párkapcsolati síkon elsősorban. Sokkal zárkózottabbak is mostanság az emberek, illetve koránt sincs akkora igény mélyebb emberi kapcsolatokra, mint régebben.

Meg igazából a motiválatlanság is simán felkerülhetne erre a listára.

Egyszerűen ez a korrupt, lopóbrigád olyan károkat okozott az országnak (minden téren), amiket évtizedekbe telne kijavítani, de ugye az általuk generált gondok csak rohamosan gyarapodnak napról napra, és nagyon nem úgy néz ki, hogy őket ki lehetne a mostani pozíciójukból golyózni.