Mit lehet kezdeni a baszogató típusú emberekkel (félénkebb személyiség esetén)?
Örökké megtalálnak az olyan típusú emberek, akik unatkoznak vagy valami egyéb bajuk van, és ezért időről időre belém kötnek. Nem szeretem az ilyen helyzeteket, mert alapvetően konfliktus kerülő vagyok. Sajnos a munkahelyemen három kollégám is ilyen az ötből.. ha meghallom valaki mástól, hogy 'amúgy készülj rá, hogy üvölteni fog veled', már felfordul a gyomrom. Ha az illető szemtől szembe vitázik velem, elkezd hevesen dobogni a szívem, elhomályosul a világ.
Mi lehet jó taktika ilyen esetekben?
Egy példa: 4 órában dolgozom, ezért viszonylag szabadon osztom be magam, de minden héten megírom mindenkinek, hogy hogyan jönnék és megkérdezem, hogy jó-e úgy. Mivel különösebb kérés eddig nem volt, és a kollégám kihangsúlyozta annak idején, hogy neki a kedd és a csütörtök a nehéz nap, ezért akkor fixen bejövök már 1 éve. A héten ugyanígy tettem, ahogy szoktam. Az várt rám bent, hogy én mekkora szemét vagyok, hogy önkényesen döntöm el, hogy mikor járok be, és hogy nevetséges vagyok, hogy ezeken a napokon jövök, mikor elmondták nekem, hogy a hétfő és a csütörtök, ami fontos. Az a kollégám, aki ezt mondja, sosem válaszol az üzeneteimre, a beosztásomra (pedig látja az üzenetet és tudja, hogy mindig úgy jövök, ahogy kérik, ha kérik). De akkor is szemét vagyok, ha csendben vagyok, de ha túl sokat beszélek, akkor az a baj. Baj volt már, hogy hangosan ütöm a billentyűt, stb. stb.
Amíg látják, hogy félsz tőlük, addig rajtad fogják kitölteni a mocsokságaikat. Ez csak arról szól hogy ha van sapka, az a baj, ha nincs, akkor meg az a baj. Egyszer ugasd le őket úgy igazából, el fognak gondolkozni. A nem válaszolós kolléga pedig szabotálja az együttműködésre tett próbálkozásaidat, akkor ne ugasson ha ugrik a napja, így járt. Talán el kéne olvasni az üzenetet.
Régebben én is ilyen félénk voltam, aztán hozzáedződtem a barmokhoz. Most már leosztom akármelyiket. Utána azért tudják, hol a helyük.
Amit a főnökkel megbeszélsz, ahhoz tartsd magad.
Munkatársak ha szólnak: "beosztott vagyok, és így lettem beosztva".
Nem kell többet magyarázkodni ezen. Csak csináld a dolgodat, ha fontos neked ez a munkahely.
Az ilyen kiabálókat tényleg le kell néha állítani valami olyannal ami egyébként nem jellemző Rád. Vagy egy jól eltalált rövid, csípős megjegyzés, vagy egy visszakiabálás néha megteszi a hatását ha az illetőt váratlanul éri.
A kisebb megjegyzések meg... főleg amikor tudod hogy Neked van igazad egyik füleden be, a másikon ki. Vedd be a lesz@romtablettát.
És azért közben nézegess új állást.
Ne keress másik állást, mert sohasem fogsz megedződni. Én is ilyen tipus vagyok, akkor nyugodt hangnemben, normálisan szólok vissza. Ettől általában visszavesznek. Soha ne védekezz. Hát majd akkor ezentúl hétfőn és csütörtökön jövök, ezt mondanám. Ha az a baj, hogy nem sokat beszélek, akkor én azt mondom,hogy hát ilyen vagyok, vagy nincs mit mondanom. Hangosan ütöm a billentyűt, jó, majd megpróbálom halkabban.
Lehet leordítani is a fejét, de ezt úgysem teszed meg.
#6
Így csak még jobban csicskának néznék az embert.
#8
Díjazom az ötletet! 😁
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!