Az önreflexió adottság vagy tanulható képesség,és ez a képesség gyakori vagy ritka?

Leírod, hogy mi sikerült jól, mi nem jól, és mi rosszul abból, amit elterveztél. Ha pl bizonytalanul adtál elő, és határozottabban tervezted; azt is beleírhatod.

Vagy ez most nem feladat kapcsán, hanem úgy általában a mindennapokban?

Amúgy, hát, szerintem kábé a lakosság felének megy; felének nem.

Hogy reálisan, kívülről is rá tudjon nézni saját magára, jó és rossz tulajdonságaira; reálisan személélje önmagát.

Á, kedvenc témám.

Tanulható. Magyar társadalom 90%-nak nincs. Na jó, azért egyre többen kezdenek felébredni, legyen 85%.

Tanulható hát.

Mondjuk én nem meditációval, hanem gyakorlással cisnálnám.

Tanulható és fejleszthető, persze csak akkor, ha az ember motivált benne, és nem ijed meg attól, amit akkor talál, ha "belenéz a görbe tükörbe". Kétségtelenül nem árt hozzá egy kis kíváncsiság.

Sajnos ritka, legalábbis nálunk. A mai individualista (nyugati) társadalomban pont az ellenkezőjét harsogja a média: valósítsd meg önmagad, légy önmagad, TE vagy a lényeg, te mit akarsz, te igényeid, stb. Közben paradox észre sem vesszük, hogy ezzel milyen hatással vagyunk a környezetünkre, azaz az önreflexiónkat nem gyakoroljuk. Pedig milyen hasznos volna!

Mondok egy példát. Kártékony az, amikor a klímaszorongást becsomagoljuk erénybe. Semmi műanyag, semmi szemetelés, semmi permetezett cucc, mert ugye a bolygó. Ennek minden lehetséges fórumon olyan agresszivitással adnak hangot az aktivisták, hogy ők csinálják jól, ezt csak így lehet, hogy egyszerűen képtelenség az agyadat nyugalomban tartani. Ahelyett, hogy önreflektíven magukba néznének, hogy valójában szoronganak, félnek a haláltól és inkább követik ezt a vonalat, remélve, hogy minél tovább élnek.

De ehelyett a közelükben nem tudsz egy mekis kólát műanyagszívószállal és sajtburgerrel betolni, mert a tekintetükből olyan szintű gyűlölet árad, ami még benned kelt frusztrációt, holott te normális vagy.

De van rengeteg példa.