Ez rossz tulajdonság?

Én -sajnos vagy nem sajnos- egy olyan ember vagyok, akinek ha kipattan valami a fejéből azt azonnal akarja, azonnal most rögtön. Elkezdek tenni érte, utána megyek beleélem magam, stb. Jó példa a most történt dolog: tegnap este kipattant a fejemből, hogy jó lenne csináltatni tetoválást, jött is egy csomó ötlet milyen tetszene. Ma már mentem intézni időpontot a másik városba, egy kiváló szalonba, ahol precízen dolgoznak és megbízhatóak. Viszont időpontot csak másfél hónappal későbbre tudtak adni, addig igazából ha egy fellángolás is ez, és meggondolom magam, le tudom mondani az időpontot. Igaz foglaló kellett, de nem vészes az összeg, másra is elköltök ennyit.

Hogyha az lett volna, hogy akár már ma van lehetőségem varratni, nem éltem volna vele, mert az már elkapkodás, és azért ennyire hirtelen nem vagyok.

Másik példa:

Ősszel jött egy ötlet, hogy beiratkozom a táncművészeti egyetemre, mert mindig is imádtam táncolni, és ezerrel elkezdtem utána menni a dolgoknak, érdeklődtem, keresgéltem. Teljesen elszántam magam ebbe az irányba, agyaltam, hogy munka és gyerek mellett hogy tudom megoldani az utazást, stb, jöttek az ötletek, viszont amint többet megtudtam, már egyre alább hagyott a lelkesedés, ma már nem is vágyom oda. (Rájöttem, hogy nem arról szól amire számítottam). Viszont tisztában voltam vele, hogy elkapkodni nem tudom a döntést, mert nem adok ki érte pénzt, tudtam akkor is, hogy a felvételi odébb van, áprilisban, és ha fel is vesznek, dönthetek úgy, hogy nem járok.

Hirtelen döntéseket hozok néha, de úgy gondolom, ez nem mindig akkora baj. Kicsit problémának érzem ezt a tulajdonságomat, párom általában furcsállja ezt az oldalamat, pedig úgy gondolom ez nem ekkora baj.

Mit gondoltok erről?