Mit gondoltok, megváltozhat valaki ennyire?

Általános iskolás kora óta ismerem, középiskolába is együtt jártunk.

Egy nagyon mélyérzésű, szerény srác volt. Nem volt túl népszerű, és nagyon önbizalomhiányos volt, állandóan azt szűrte le minden apró jelből, hogy őt nem szeretik/elhagyják a barátai/elutasítják a lányok stb. Sosem tartozott a “menők” közé, és ez nagyon bántotta. Versenysportolt, éltanuló volt, kerülte a cigit/alkoholt. A lányok felé hatalmas tisztelettel volt, és olyan igazi “hősszerelmes” típus volt, aki képes volt verseket írni a szerelméről, sírni érte stb.

Ez a stílusa kicsit lazult középiskola végére, kicsit közvetlenebb és nyitottabb lett (és nagyon jól nézett ki) és lett barátnője, de emelett megmaradt egy megbízható, nagyon szerethető srácnak, aki bármikor vevő volt egy őszinte, mély beszélgetésre és tisztességes volt, erős értékrenddel, amihez tartotta magát.

De mindig az volt a vágya, hogy a “menők” közé tartozhasson és sosem érezte magát szerethetőnek.

Egyetem 2. éve végén elkezdett zenélni és ezzel együtt elkezdett a “menőkkel” lógni. Állandóan iszik, cigizik, és mondhatni elszállt magától, azt közvetíti kifelé, hogy ő már “menő” és nem áll szóba akárkivel. Összevissza csajozik, kihasznál embereket, nem érdekli, hogy megbántja a másikat, csak “menő” lányokkal jön össze. A régi egyetemi barátait eldobta, és számomra (és mások szerint is) annyira természetellenesen játssza a fejét. Olyan zenéket hallgat és szavakat használ, amit soha az életben nem hallgatott volna, körülvette magát gazdag emberekkel, holott mindig is kicsit “viszolygott” tőlük. (Ő sajnos elég szegény családból származik.)