Miből élnek a vallásos zsidók?

Ez engem is foglalkoztat egy ideje már és eddig nincs válasz.

Tehát honnan van bevételük?

Aki tudja, ne tartsa magában.

Nem kell a siratófalnál lenni ehhez. Minden reggel látom őket bóklászni meg menni valami gyüli-helyre a Deákon.

Őszintén semmi bajom velük, de szeretnék én is ennyire ráérni munkanap reggel. :D

A vallásos zsidók ugyanúgy nem egész nap imádkoznak, mint ahogyan a vallásos katolikusok, vallásos reformátusok, vallásos buddhisták és egyéb vallásúak sem. Persze, aki eredményesebb és kisebb időbefektetés mellett is jobban megél a munkájából, az jobban ráérhet több időt tölteni a neki fontos dolgokra, így például a vallására is, ha neki úgy tetszik.

A zsidóknál ugyanúgy, mint minden más vallásnál is vannak vallási munkák, pl. rabbi, pap, lelkész, kántor, apáca, szerzetes, stb. akik főállásban, munkaidejük nagy részét a vallásuk művelésével, tanításával töltik.

Ugyanúgy vannak náluk is világi munkát végző egyházi alkalmazottak, pl. akik takarítják, üzemeltetik, karbantartják a vallási intézményeket.

A többi zsidó azt dolgozik, amit tud/akar és olyan időrendben, amilyet ki tud alkudni a munkahelyén. Mivel a zsidók között történelmi okokból a keresztényeknél nagyobb arányban vannak a kereskedők, vállalkozók, bankárok, ügyvédek, orvosok, egyéb üzletemberek, így ők általában szabadabban tudnak gazdálkodni a szabadidejükkel, mint a legtöbb keresztény.

Ha valakinek a vallása igazán fontos, akkor kevésbé köt kompromisszumokat annak előírásainak betartásában és olyan munkát, munkahelyet keres, ami ezt lehetővé teszi számára.

A zsidók ugyanúgy nem dolgozhatnak szombaton, ahogyan a keresztények elvben nem dolgozhatnak vasárnap. Akinek ez igazán fontos, az vagy olyan helyre megy dolgozni, ahol ezt meg tudja oldani.

Pl. New Yorkban egy csomó olyan zsidó tulajdonú bolt van, ami nem csak bezár szombatra, de még a webshopját is lekapcsolják szombatra (van ahol működik az oldal, kosárba teheted a termékeket, de fizetni nem tudsz, amíg véget nem ér az ünnepnap).

Mivel Európa zömében a kereszténység valamelyik ága (római katolikus, református, anglikán, esetleg görög katolikus) volt az uralkodó vallás, így a hatalom gyakorlása és a társadalmi mobilitási lehetőségek is a kereszténységgel összefonódva alakultak ki. A katolikus vallás nagyon fontos szerepe volt a hatalom gyakorlás. Egyrészt a puritán, szegény életmód dicsőítésével és a pénz kergetésének rosszként bemutatásával igyekeztek elfogadtatni a köznéppel szerényebb körülményeiket és hogy alig maradt nekik a királyi, földesúri és egyházi tizedek és adók befizetése után.

Másrészt a hatalmi pozíciók és hierarchia is rendre az egyházzal összefonódva épültek ki. Így a zsidók számára nem nagyon volt lehetőség a társadalmi felemelkedésre.

A feudális társadalmakban az uralkodó a király/császár, akinek a hatalma a keresztény egyházból származik. Vagy a király saját maga fogad hűséget Istennek és a vallás vezetőjének (az anglikán egyháznál pl. a kettő egy személy), vagy egy másik uralkodótól kapja a koronáját és hatalmát és neki tartozik hűséggel és általa Istennek, de mindenképp a kereszténységgel összefonódva adódik át a hatalom.

Mivel a feudális hűbéresség fogadalmi rendszere ennek a hierarchiának az alacsonyabb szintekre leszálló ágaiból áll, a nemesi címek megszerzésére sem volt lehetőségük a zsidóknak. (Jóval később csak már a polgárosodás megjelenésével váltak a nemesi címek pénzért is megvásárolhatóvá.)

Ahhoz, hogy valaki a köznépből magasabb társadalmi osztályba tudjon felemelkedni, a korai feudalista Európában egyedül az egyházi hivatást választhatták maguknak, vagyis papnak tanult és az egyházi hierarchiában felfelé jutva szerzett magának egyházi rangot, jobb megélhetési körülményeket és vagyont (ami jobbára nem volt örökölhető, hanem az egyház tulajdona maradt - pont ezt a célt szolgálta a papi cölibátus bevezetése is).

Ez azonban a zsidók számára ugye nem volt lehetőség, hiszen nekik más volt a vallásuk. Átkeresztelkedésre egyik oldalról sem mindig volt nyitottság, de aki hű a hitéhez, az ugye nem is akarja megváltoztatni a vallását.

Egy idő után megjelent egy másik alternatíva, hogy az egyházi mellett katonai pályát is választhatott valaki, ahol szintén előléphetett és rangot, vagyont szerezhetett magának.

Viszont mivel zömében a katonaság is a feudalizmus keretei között, annak alárendelve működött, így ott is a keresztény szertartások, eskü fogadalmak voltak jellemzők és a zsidó és más vallási szokások megtartására nem kínáltak lehetőséget. Ráadásul a zsidók többsége igen komolyan veszi a tíz parancsolatot, így az alól sem akarnak önként kivételt tenni, hogy ne ölj. (Persze azért idővel a zsidók közül is egyre többen mentek katonának.)

Elvben mehettek volna zsidók a mezőgazdaságba is dolgozni. Csak a mezőgazdasághoz földre van szükség. Földet viszont csak a nemesek kaptak a királytól, illetve hűbéri köteléket kellett vállalni a földesuraknak azért, hogy őket szolgálva dolgozhassanak. Ezt viszont jobbára eleve csak a kereszténység keretei közt tette lehetővé a feudalizmus, vagyis a zsidókat eleve kirekesztették ebből a lehetőségből. Másrészt a hűbéresi fogadalom lényegében azt is jelentette, hogy valaki más tulajdona vagy és a te tulajdonaid is mind az övék, ő rendelkezik életed és halálod felett. Ezt meg miért vállalta volna bárki, akinek nem volt muszáj - pl. mert beleszületik a szolga sorba. A máshonnan szabad emberként érkezett zsidók ezeknél sokkal jobb feltételeket is tudtak maguknak találni, illetve teremteni.

A feudalizmus nem hagyott más lehetőséget a zsidók számára, de ezzel meg is nyitott számukra pár lehetőséget. A korai időkben a zsidók első sorban kereskedelemmel foglalkoztak, hiszen eleve máshonnan érkeztek, onnan hoztak magukkal mindenfélét, ezekkel könnyű szerrel tudtak kereskedni. Máshonnan érkezettekként eleve világlátottabbak, tájékozottabbak is voltak a feudalizmusban röghöz kötött parasztságnál.

Ráadásul a hatalom gyakorlásra használt keresztény egyház abban volt érdekelt, hogy a saját híveik széles tömegei egyáltalán ne akarjanak változtatni a saját szolgaságukon és röghöz kötöttségükön. A keresztény papok azt tanították a széles tömegeknek, hogy a pénz és vagyon rossz dolog, ne vágyjanak többre, mint amit a hűbér uraik és az egyház meghagynak nekik a tizedek és adók beszedése után. Fogadják el azt a társadalmi osztályt, ahova születtek és azt, hogy mások uralkodnak felettük (a feudális társadalom hűbéri hierarchiájának minden szintjén).

Közben viszont a zsidó vallás azt tanította a zsidóknak, hogy ők Isten kiválasztott népe, akiket minden körülmények közt megsegít a teremtő. Keressék minden helyzetben a lehetőségeket és meg fogják azokat találni. Nekik nem volt gondjuk a pénzzel és annak felhalmozásával sem, meg azzal sem, hogy keressenek és találjanak is lehetőségeket a feudális berendezkedés bástyái között.

Mivel a kereskedelemből egyre több zsidónak (és azért nem utolsó sorban sok a keresztény vallási tanításokat lazábban kezelő nemesnek is) sikerült meggazdagodnia, egyre nagyobb szükség lett a pénzügyek kezelésében járatos emberekre. Mivel a kereszténység még mindig a pénz tisztátalanságát hirdette, a keresztény közemberek nem annyira akartak pénzügyekkel foglalkozni. A zsidók viszont már a kereskedő családokban is egyre több mindent tanultak el a pénzügyekről egymástól, ezért domináltak a bank és pénzügyi területeken, illetve az ezek szükségleteit kiszolgálandó megjelent jogi területeken is.

Ahogy a tudományok egyre jobban fejlődtek, magában az oktatásban, de orvosi és más tudományokban is egyre több zsidó jelent meg. Részben azért, mert egyre több lehetőség nyílt meg, amikkel már ők is élhettek. Részben pedig azért, mert a zsidó vallás eredendően a vallási tanok és a nép történetének tanulmányozására, felelevenítésére, vagyis a tanulásra épül. Így a zsidó hagyományoktól egyáltalán nem állt távol a tanulás. Az pedig, hogy ez társadalmi előnyöket is teremtett számukra, ösztönözte őket, hogy éljenek is ezekkel a lehetőségekkel.

Az egyre intenzívebbé váló nemzetközi kereskedelem (különösen a tengerparttal bíró hajós népek országaiban), majd a gazdaságokat egyre jobban felpörgető gyarmatosítás egyre nagyobbá növelték a pénz jelentőségét és a korábban uralkodó feudális rendszer a vallással együtt háttérbe szorult. Ahogy egyre kevésbé volt a hétköznapokban jelentősége a király és egyház kegyének, mert a kereskedők, magán vállalkozók akár náluk jóval gazdagabbá is válhattak, egyre jobban megerősödött a nemesi rang nélküli, mégis tehetős polgárság és egyre nagyobb igény lett a feudális berendezkedés átalakítására - ezt nevezzük polgárosodásnak. Ez pedig idővel elvezetett a feudális rendszer részleges (pl. Anglia), vagy akár teljes felszámolásához (pl. Franciaország, Amerika), ami a nemesség és az egyház államhatalomról való leválasztásával járt. Ahol van még uralkodó és nemesség, ott is csak korlátozott beleszólásuk van az ország ügyeinek alakulásába, nincs már többé teljhatalmuk. Sőt a hatalmuk már jobbára csak jelképessé vált.

Az uralkodók és őt szolgáló nemesek keresztény vallásból származtatott hatalmának megszűnésével elváltak egymástól a rendfenntartás és az ítélkezés hatáskörei is. Ezeket is egymástól és főleg a vallásoktól, egyházaktól függetlenül működő, civil hatalmi ágak látják azóta el.

A 6-os, és a 7-es természetesen hasbarázik, aki tudja mit jelent annak nem kell magyarázni😂.

Tehát manapság, az ortodox zsidók miből élnek, mondjuk New Yorkban?

8, "manapság, az ortodox zsidók miből élnek, mondjuk New Yorkban?"

1) A kérdezõ kérdése: "ha egész nap Tórát olvasnak meg imádkoznak a Siratófalnál, mégis mit dolgoznak..."

8-at ezzel összevetve: a Siratófal tudtommal nem New Yorkban van.

Azért megpróbálkozom némi felvilágosítással. Nem tudom mi a hasbara, a szót tartalmazó válaszok többnyire azt nevezik így, amikor valaki a zsidósággal kapcsolatos (tapintatosan mondva) tévhitekre tényközléssel reagál.

Akkor lássuk a tényeket:

Bevezetés: ahhoz, hogy egy zsidó vallásos legyen, nem kell ortdoxnak lennie és nem is kell gész nap Tórát, Bibliát, Talmudot, Midrásokat, stb olvasni meg imádkozni, elég, ha megtartja a parancsokat és a hagyományokat.

Ami az imádkoznást illeti, ebbõl napi három van, a három összesen nem vesz igénybe 2 (két) órát. Emellett bõvan marad idõ pénzkeresõ munkára.

Valóban van egy kisebbség, világszerte össz néhány 100 ezer, többségük Izraelben, akik úgy élnek, ahogy kérdezõ képzeli. Õk gazdag zsidók adományaiból élnk. Mivel a gazdagok általában nem túl bõkezûek - tisztelet a kivételnek - ezek a zsidók (hiszed, vagy sem) igen szerényen, szegényesen élnek. De, mint írtam, õk néhány 100ezer a 16 millió zsidó közül.

Ennyi a lényeg.

De, hogy kupálóggyáá, elárulom: ortodox legalább 4 ( négy) féle van:

1) modern ortodox, 2) ortodox(minden jelzõ nélkül), 3) haszid, 4) haredi(héberül, nyugati megnevezés ultrortodox)

Valamennyi szigorúanmmegtartja a szbályokat, hagyományopkkat.

1) a modern ortodox civilben jár, nem hord pajeszt; 2) az ortodox(minden jelzõ nélkül) többnyire jellegzetesen öltözik, pajeszt vagy hord, vagy nem, 3) a haszid az ortodoxia egy szigorúbb irányzata, van többféle, pl Chabad Lubavics, Belzi, és még jónéany. 4) az ultrortodoxokról már írtam.

Nagyaol ennyi.

Összefoglalva: többségük munaból él, egy kisebbség gazdag zsidók adományaiból.