Miért csinálja ezt a magyar ember panaszkodáskor? Te is tapasztalod? (tisztelet a kivételnek)
Jön Gipsz Jakab és elmondja hogy ez meg ez történt vele. Panaszkodik.
Azt tapasztalom, hogy kb. 10ből 9 esetben a magyar reakció erre az, hogy mindenki elkezdi sorolni hogy neki milyen baja van, sőt rálicitál, verseng, hogy már pedig itt neki van a legnagyobb baja, és a legtöbb baja, vegye már észre a világ, és különben is mit képzel itt a Gipsz Jakab hogy panaszkodni mer, hiszen itt rajta kívül senki másnak semmi baja nem is lehet, mert őneki a legrosszabb...
Másik eset: ha már épp nem tudja Gipsz Jakab problémáját túllicitálni, akkor rögtön keres valamit gipsz jakabban, ami miatt "megérdemelte".
Más is ezeket tapasztalja vagy csak én? Miért így kell ezeket lereagálni?
Ez egy ilyen önsajnáltató dolog, túllicitálni még a nyomorunkkal is a másikat, de ne hidd hogy máshol nem ilyenek. Csak vannak népek ahol átlagban magasabb az érzelmi intelligencia és ez a fajta kommunikáció nem olyan gyakori.
Magyarok világbajnokok a panaszkodásban.
Hát ja, ez meg a másik.
Jogos. ☝️
Bármilyen meglátás jöhet...
Értem mit kérdezel kérdező:
Szerintem azért, emrt alapvetően akikről szó van tele vannak problémákkal és a legtöbb esetben mindig csak a külvilág van okolva, a külvilágtól várják a megoldást, a javulást, közben meg tenni SEMMIT nem tesznek és nem is akarnak.
Mert ugye aki nem panaszkodik az vagy magában tartja vagy rég megoldotta. És szerintem (tapasztalataim alapján) az utóbbi a legelterjedtebb. Nem panaszkodni kell, megoldani a problémát. Ez csak az én véleményem.
Aztán meg ugye ezeknek az önsajnáltatás nagyon megy. Mindenki engem sajnáljon, másnak nem lehet rosszabb, nekem a legrosszabb, űberelni kell a másikat még ebben is.
"akkor rögtön keres valamit gipsz jakabban, ami miatt "megérdemelte"."
Ezt a rendkívül szánalmas nulla életű egyének csinálják. Akik sajnos túl sokan vannak.
5: vagy azt mondja, hogy nem kért tanácsot... Akkor visszakérdezek, hogy akkor meg minek mondod? Nem meri azt mondani, hogy "mert azt akarom, hogy sajnálj". Inkább megsértődik.
Nagyon fel tud húzni ha valaki panaszkodik a megoldás keresése helyett. Együttérezni és tanácsot adni/segíteni tudok! Azt nagyon! De hallgatni és sajnálgatni embereket azt nem. Hálistennek a családom nem ilyen, én abban nevelkedtem, hogy nyafogni, picsogni, sajnáltatni magad, panaszkodni nem kell, felesleges. negyed annyi energiából megvan a megoldás. És működik, sosincs semmi bajom huzamosabb ideig, senkit nem terhelek vele. Van, hogy kiöntöm a lelkem valakinek, de nem terhelem vele és a tanácsa kell/segítsége!. Más miatt mirét mondanám el neki? Ezt ők is tudják...
Tudom, nem ez a kérdés, de egyetértek a 6-ossal. Aki panaszkodik az lusta megoldást keresni.
Aki meg rákontráz a panaszkodásra, az meg sztem csak kihasználja a lehetőséget arra, hogy a szintén gyenge mentális képességét kimutassa.
Másik kedvencem, amikor valaki azt mondja, hogy nekem nem lehet kisebb problémám az ő nagy problémájánál.
Mittomén átverték és az egész vagyonát elvesztette, akkor nekem nem lehet probléma az, hogy kilyukadt a kedvenc zoknim. Mintha lenne köze a kettőnek egymáshoz.
megértem, hogy hatalmas baja van, de attól még nekem is lehet. és ha nekem ez a nagy probléma és szomorúság okozója, akkor ez :D
Áááhh, klasszikus. Nekem is van ilyen ismerősöm. Versenyt csinál a problémákból.
Önsajnáltatás van a háttérben: az áldozat-szerep túltolása. Nem akar veled empatizálni (az túl megerőltető), inkább szeretné, hogy te empatizálj vele.
Balsors, akit régen tép, ugyebár...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!