A németországi magyarok, hogy viselkednek egymással? Összetartanak?

Németországban élek. Vannak kint magyar barátaink, olyanok is, akiket kint ismertünk meg.

De az ilyen szervezett magyar csoportoktól csak menekülök: folyamatos szurkálódás, lehúzás stb.

Amúgy két gondolat:

1. Csak azért, mert a másik is magyar még nem lesztek jóban, otthon se vagy mindenkivel jóban.

2. Ha mindig csak magyarok társaságát keresed meg magyar fodrászt, magyar autószerelőt, magyar orvost, akkor sose tanulod meg normálisan a nyelvet és sose integrálódsz.

Nem tartanak össze, mert állandóan fúrják egymást és megpróbálják kihasználni a másikat. Persze ez csak azokra igaz akiket én ismerek.

Régebben ha találkoztam egy magyar vendégmunkással (én kint élek 20 éve) megpróbáltam segíteni a nyelvtudásommal. Szinte soha nem kaptam köszönetet érte. Ez aztán odáig fajult hogy volt aki hajnali kettőkor beállított hozzám egy lefordítandó szerződéssel. Ekkor kiakadtam. Azóta ha meghallom a magyar szót akkor arrébb megyek és úgy teszek mint aki nem ért semmit sem.

Az állam meg annyi pénzt se ad egy gyerek után, hogy éhen lehessen halni belőle. Mennyit is, 12500-at? Főleg hogy a 10 millió helyett 40-et kell egyeseknek visszafizetni, ha nem jön össze nekik a gyerek.

Ilyen elszállt ingatlan árak mellett még ez sem egy “nagy” segítség.

Németországban bezzeg 80 ezer jár egy gyerek után minden hónapban. Ők tesznek is valamit a gyerekekért, fura, ott van pénz erre.

2 évig éltem Ingolstadt-ban, de a németektől több segítséget kaptam, mint saját honfitársamitól.

Külföldön, magyarnak magyar az ellensége. Sajnos ezek a szomorú tények.