Miért mondja a Mahábhárata sorozat első részében a halász kiráy lánya, hogy egy égő fa árnyéka is a földre esik, de senki sem tud olyan árnyék alá ülni?

Érdekes mondás, pláne, hogy egy égő fának szerintem nincs árnyéka, hiszen ő maga a fény forrása... De, ha még van is, egy égő fa alá senki nem ül be hűsölni! Maga a mondás, szerintem arra utal, hogy hiába szeretsz valakit, ha azt nem tudod kimutatni, ha kifelé csak gyűlöletet vagy közönyt tudsz mutatni valaki felé. Nem mindenki tudja kimutatni az érzelmeit mások felé, sokszor azt bántjuk akit szeretünk! Tehát hiába tudnánk valakit védeni és óvni, mint például egy lombos fa, ha közben lángoló fa vagyunk, aki minden igyekezete ellenére is csak megégetni tud. Nekem valami ilyesmi jött le. De! A filmet nem láttam!!