Mozgássérült/mozgásukban korlátozott, vagy bármilyen módon látható fogyatékossággal élő embereket gyakran ér ilyesmi atrocitás?

Szia! Köszönöm az együttérzést, de a kérdés igazából az emberek viselkedésére irányult.

Semmi extra balesetet nem szenvedtem, sajnos béna voltam, és belerúgtam egy ajtó élébe. (Tanulság: ne járkáljon a házban félálomban az ember, pláne ne sötétben...)

Nem voltam orvosnál, nem volt röntgen (két hét múlvára kaptam időpontot, de azért remélem, hogy addigra meg már nem kell). Azt orvos nélkül is meg tudom állapítani, hogy lilák az ujjaim és fájnak, gipszet meg amúgy sem kérnék.

De a kérdés tényleg nem ez, hanem hogy valamiért én találkoztam nagyon bunkó emberekkel, vagy pedig szerencsétlen ténylegesen ilyen helyzetben élő emberek ezt tapasztalják nap mint nap!? :o

Mert, ha így van, akkor ez ellen tenni kell. Ez nem normális dolog!

Nekem is egy nő szólt be nagyon csúnyán ("Ne bicegj itt előttem b*meg, mert hátbab*szlak!"). Döbbenet!

Viszont, aki ellökött, az meg pont egy pasi volt... (Én nő vagyok.)

Sajnálom, hogy ilyesmin kell keresztül menned, de nagyon örülök annak, hogy legalább ezek szerint javul, és nem romlik a helyzet.