Hogyan zajlik nálatok a mindennapi ebéd vagy vacsora az asztalnál?

Természetesen megdicsérjük egymás főztjét, ha ízlik, és az olyan udvariassági formulák sem maradnak el, mint megköszönni az ételt stb.

Ha véletlenül nem ízlik valamiért, akkor is megmondjuk, udvariasan, de ha nem mondanánk meg, akkor az illető esetleg legközelebb is úgy csinálná.

Ha meg eleve az mondja azt, hogy valamiért nem lett olyan jó az étel, mint ahogy tervezte, aki főzte, akkor mindig azt mondjuk, hogy "nem baj" - és úgy is gondoljuk. Legközelebb jobb lesz.

Viszont mi elég sokszor eszünk különböző ételeket, az eltérő ízlések függvényében (akkor sem veszik kárba semmi), és ebből sem csinálunk problémát.

A mindennapi ebéd?

Alapvetően kb sehogy. Mivel dolgozom így ebédelni vagy étteremben szoktam menüt vagy pedig a cégnél bent. Vacsorázni szoktam csak otthon, de mire hazaérek addigra édesanyám már evett így vagy asztalnál vagy a gépem előtt én is eszek egymagam. Hétvégente szoktunk közösen ebédelni kint a rendes konyhai asztalnál. (Párkapcsolatom jelenleg nincsen.)

"Rosszul esik, hogy egy szót sem szól, de másoknál viszont meg dicsér mindent.Viszont én is kapok másoktól dicséretet, mert nem egyszer elkérik tőlem a receptet"

Nem lehet, hogy csak teljesen természetesnek veszi, hogy mindig várja az étel otthon? Hidd el, hogyha nem főznél rá akkor szóvá tenné.

Csinálunk zacskós levest, vagy valami más gyorsan elkészíthető ételt és megesszük a kanapén.

Nagyon ritkán szoktunk főzni. Ha valamelyikünk mégis főz néha, akkor meg szoktuk beszélni, hogy milyen lett.

A mindennapi nálunk évi 2, karácsony és az évfordulónk, ezeken 50%-ban rendelt kaja.

99%-ban nézünk valami sorozatot kaja közben - külön!