Rabul ejtett a saját képzeletem. Mit tegyek?

Úszómester voltam, napi 12 óra a medence mellett és néztem magam elé, volt időm átgondolni az egész életemet oda-vissza, mikor meg ez elfogyott jött ugyanez amit írsz.

Aztán biztonsági őr voltam 24-ben. Na, ott 24 órában csináltam ugyanezt.

Nekem is van egy külön életem a fejemben, gazdag vagyok, sikeres, vannak barátaim, van férjem, jó munkám van. A valóságban egyik sincs meg.

Nem fulladt meg senki, a csúszda tetején ültem, és néztem ahogy az emberek csúsznak, meg szabályosan csúsznak-e. Ha nem volt szabályos rájuk szóltam.

Őrként meg olyan helyen voltam, ahol kb 30 éve nem történt betörés. Csokit őriztem, egy pár zsák csokiért senki nem fog börtönbe menni. Amikor ki volt írva a járőr, mentem, a többi időben meg kalandoztam fejben. Gyakran teljesen egyedül voltam az egész telephelyen. Miért te mit csinálnàl ilyen helyen, okostojàs? Állnàl vigyázban az ajtóban 24 órában? Bírom az ilyen hülyéket.