Mi volt a legnagyobb fajdalom?

Fizikai a vesemedence gyulladás, bár volt jó néhány hardcore menstruációm, amikor kijött az ügyelet, de a vesés hosszabb ideig tartott.

Lelki amikor olyasvalaki fordult el tőlem, akiben azt hittem, bízhatok.

Egyik exemmel a szakitaskor egy világ dőlt bennem össze. (Hirtelen jött mert azt kamuzták neki hogy megvsaltam elhitte kidobott egy szo nelkul 3 év után es egyutt éltunk)azt sem tudtam mi van

Jóformán elindultam a hídnak. Utkoznen találkoztam egy haverral akit lehet fentrol kuldtek, jokedvre is deritett. Napokon át velem volt egy rengeteg élmény kaland ért vele.

De azert 60 napra kimaradt a menstruaciom is a sokktol. Az egesz szervezetem is "leblokkolt".

Masik mikor anyának lett egy uj öreg palija es elkezdett ra feltekenykedni ezert kirakott engem az utcára, se pénzem se barátom se munkám nem volt éppen akkor, megint elindultam a hídnak, anyát az se érdekelte volna, de összeszedtem magam, es 1-2 héten belül ismét lett egy megmentö barátom, addig meg nagyinál voltam.

Harmadik az utolsó fityingeimből kimentem külföldre dolgozni es kiderült, hogy átverés a munka. Na a nullából megint felállni, de felálltam.

Én nem tudom, miért nincs nekem olyan sima szimpla semmilyen halálunalmas átlagéletem mint mindenki másnak, hogy az lenne a legnagyobb bajom hogy mikor vehetem már meg a legújabb xbox kiadást, vagy milyen szinü legyen a körmöm.

Fizikai: szájsebészeti műtét (inkább szültem volna még 2 gyereket ott helyben, pedig aztán azoknál is meg akartam halni)

Lelki: mikor az épphogy elment nagypapámtól (én kis naív azt hittem még él) búcsúzkodtam (mindezt szülés előtt 6 nappal)

Fizikai: most nekem is a szájsebészet jutott eszembe, vagy mikor a talpamba kaptam 3 injekciót.

Nem, asszem mégis a szájsebészet fájt jobban. Az azutáni pár nap..

Lelki: volt egy srác, akivel középiskolában járni kezdtünk, és 1 évig együtt voltunk. Sajnos egy balesetben meghalt. Ezt még valahogy feldolgoztam, akkoriban könnyebb volt. Aztán később lett egy új barátom\párom, akivel egy nagyon jó barátunk által ismertük meg egymást.

Már 10 éve együtt vagyunk azóta is, ám ez a nagyon jó barátunk sajnos pont 3 éve hogy hirtelen meghalt egyik reggelre, az orvosok is csak találgattak.

Itt már valami elpattant bennem és 2 évig nagyon durva depresszióval küzdöttem, még két öngyilkossági kísérletem is volt.

Most 1 eve úgy elvagyok, de még mindig nem 100%.

fizikai

injekcio a talpamba, vagy mikor vakbélgyulladásom volt, begyulladt bölcsességfogam,vagy a menstruacio ami minden honapban elviselhetetlen.

nem nagyon tudok donteni mert mindeggyik borzalmas volt. de most a mensi van a toppon mert az meg most is minden honapban kikeszit.

Fizikai mikor megkaptam a koronavírus elleni oltást,úgy éreztem szétszakad a testem.

2 lelki:

Amikor a nagypapám elment.

1,5 hónapja történt,mikor szakított velem az akkori párom, még azóta sem hevertem ki.

Közel öt éve hagyott el az, akit életemben eddig a legjobban szerettem.Ráadásul nevetgélve, gúnyolódva és sok megalázást adva...mert jött Mr.Szupercsávó...

/ aki aztán egy év múlva lapátra tette,de nem tudtam sajnálni, sem újrakezdeni /

Azóta nincs senkim.

Anyám bántalmazott egész gyermekkoromban és mentális betegségeim vannak. Nekem ezek a legnagyobb szenvedések az életemben.

Lelkileg egy roncs vagyok, testileg viszont semmi sem tudott nekem igazi fájdalmat okozni. Sem a csonttörés, sem a mandulaműtétek. A többi dolgot pedig még csak nem is éreztem.

Ha a testem sérül meg, azon én csak röhögni tudok. Ha a lelkem sérül meg, akkor összeomlok.