Mit gondoltok a közösségi médiákon való posztolásról? Miért tartok tőle?

Sziasztok!

Az elmúlt másfél évben 180°-os fordulatot vett az életem, teljesen jó irányba.

Mindig is kövér voltam, a rekordom kb +40kg felesleg és egy testképzavar, mert azt hittem, hogy ez még nem vészes és teljesen normális.

Ez megváltozott, leadtam az összes felesleget, életmódot váltottam és olyan változáson mentem keresztül másfél év alatt, hogy az valami hihetetlen.. Nem ismernek meg az emberek, tanácsokat kérnek edzésben, és konkrétan azt látom én is, hogy izmos vagyok.. :D (relatív kinek mi az izmos, van még hová fejlődni, de bőven nem mondanám magam kezdőnek, sőt, középhaladónak sem)

Ez az inger nekem teljesen új, nem tudom néha ezt az egészet kezelni.

Önbizalmam még mindig nincs, a testképzavar szintén megmaradt. (most a másik irányba ment el, mert épp nem vagyok elégedett még így sem.. :D)

A testképzavaron sokat nem lehet változtatni, viszont az önbizalmam az nagyon zavar.. Ha csak fele annyi önbizalmam lenne, mint azoknak, akik a semmire posztolnak és nagyképűek.. (félre értés ne legyen ebből, nem bántok senkit, de tényleg vicc ami néha megy és látok) Posztoláson gondolkodtam, sztorikba dolgokat kitenni instagrammon, átalakulás/edzéssel kapcsolatos dolgok/ honnan hová jutottam stb.

Nem is az lenne a cél, hogy most megmutassam, hová jutottam, hanem az, hogy hátha segíthetek így másoknak is. (Osztálytársam miattam kezdett el edzeni, mert látta honnan hová jutottam el. Igaz, hogy abbahagyta pár hónap után, de nekem akkor is nagy dolog, hogy valakinek motiváló lehet ez az egész dolog, amit csinálok.)

Viszont sosem voltam ilyen posztolós fajta, félek az emberek véleményétől (ez egy nagy hibám, hogy gyakran adok olyan emberek véleményére, akiknek még csak a tanácsát sem fogadnám meg..) és nem szeretném, hogy úgy tűnjön "mutogatom" magam és beképzelt vagyok arra, amit elértem.

Mármint, posztoltam már pár dolgot sztorikba, de utána mindig rosszul éreztem magam és töröltem inkább, mert valamiért kínosnak éreztem ezt az egészet..

Ez pedig egyértelmű, hogy önbizalomhiányra utal. Mármint, nem csak ez, van még pár dolog, amiből megtudom állapítani, hogy önbizalomhiányos vagyok, de ez lényegtelen.

Mit gondoltok erről?