A szorongással küzdő embereket miért belyegzi meg a társadalom?

Az emberek alapvetően sokkal előítéletesebbek akkor, ha valaki egy olyan betegségben szenved amelynek nincsenek kívülről látható egyértelmű jelei. Akár értem ide a pszichiátriai betegségeket, de sok más egyéb, fizikális betegség is létezik amelynek kívülről nem lesz látható jele.

Illetve, szerintem a férfiak felé talán még előítéletesebbek is vagyunk, mivel nagyon sok ember fejében még mindig az a kép él hogy egy férfi olyan mint egy kődarab, nem sír, nem szorong, nem fél...Ezért is nehéz megérteni számukra azt hogy igen, a férfiak is ugyanúgy emberek, vannak érzelmeik, kűzdhetnek problémákkal, betegségekkel. Azt pedig talán még nehezebb lenyelnie sokaknak hogy nem, nem szégyen ha egy férfi segítséget kér, akkor sem ha pszichológushoz vagy pszichiáterhez megy. Ez nem a gyengeség jele, sőt - Szerintem baromi nagy erő és bátorság kell ahhoz hogy valaki képes legyen erre, főleg hogy ha egy férfiról van szó.

Mit értünk megbélyegzés alatt?

a többség nem bélyegez meg senkit, szimplán csak nem érzik jól magukat egy mentálisan beteg ember társaságában. Ami meg valahol érthető.

Az egybites magyar társadalom...

Normális országokban teljesen elfogadott, ha van pszichologusod. Itt nincs a léleknek kultúrája, létjogosultsága.

Viszontvan egy ősi gyógymód mindenre: a kapálás.