INFJ/INTJ típusú emberek, tapasztaltatok már hasonlót? Mi segített?

Nem tudok jelen lenni a pillanatban, a gondolataim is állandóan máshol járnak. Csinálom, amit kell, élem az életem, de ezek megnehezítik a mindennapjaimat és kezdem unni. Nem akarok ennyit agyalni dolgokon, totál feleslegesen, mégis mindig visszacsúszok ide.

Amikor reggeltől estig tele van zsúfolva a napom, és csak az van bennem nap végen hogy végre aludjak, akkor ezzel nincs gondom, de nem csinálhatom minden nap ezt, szinte teljesen le kell merülnie az energiaszintemnek hogy kilépjek a fejemből és ne agyaljak túl mindent. Stresszesebb időszakaimban ez még rosszabb, vagy ha valami nyomaszt, zavar, érzelmileg hat rám. Pedig szimplán el kellene engednem ezeket, de én csak pörgetem le magamban folyamatosan és agyalok rajta. Amikor pedig épp nem vagyok stresszes vagy érzelmileg megrekedt, akkor meg máson gondolkodom, hogy mi miért van, miért történik így, mi értelme van. A múlton és a jövőn is rágódom.

Már többször is eljutottam oda, hogy elegem van ebből és nem akarok így élni, de nem tudom hogyan kerülhetnék ki ebből az állapotból, és egy egészséges megoldást találni, hogy azokon a napokon is, amikor nem merítem le magam teljesen, jól érezzem magam. Mert mindig ott van a fejemben, állandóan kísértenek a gondolataim és csak hátráltatnak. Nem tudok nem gondolni rá. Jó az életem, de boldogtalan vagyok magam miatt.