Miért tartom unalmasnak az életet és mit tegyek, hogy ez megváltozzon?
Egészen régóta van ez már így és szinte mindent kipróbáltam, ami eszembe jutott. Mielőtt még bárki kérdezné: nem vagyok depressziós, nem utálom az életemet és nem szeretnék meghalni sem, sőt! Reggelente általában vidáman ébredek és az év nagy részében kiegyensúlyozott és boldog vagyok és ezzel együtt sem találom érdekesnek az életet, pedig egy csomó mindent imádok csinálni és mindig kipróbálok új dolgokat. Több országban éltem, rengetegféle munkám volt már, több szakot elvégeztem, sok embert megismertem, több nyelven tudok, szeretek sütni a gyerekekkel, bárban táncolni a barátnőkkel, otthon olvasni, étterembe járni, zenélni, festeni, szeretem a munkám, a lakásom, a macskám, és mégis rendszeresen az az érzésem, hogy "Tényleg csak ennyi?" Volt hosszabb párkapcsolatom és meguntam, volt rövidebb és azt is. Volt idő, hogy sok pénzt kerestem és sok helyen jártam és egy idő után meguntam, most nyugodtabban és kevésbé jól élek és ez is unalmas.
Egészen first world problémának és felesleges panaszkodásnak érzem ezt, ezért nem is nagyon beszélgettem erről eddig senkivel, de kezdek kifogyni az ötletekből és megtaláltam ezt az oldalt, gondoltam, hátha így névtelenül kapok ötleteket, mit is tudnék még csinálni. Ér kritizálni is, bármit szívesen fogadok. Köszönöm, hogy elolvastátok!
Nekem az a megérzésem így az olvasottak alapján, hogy te túl sok impulzust adtál magadnak rövid időn belül. Nem hagytál időt leülepedni a történéseknek. Vártál egy kicsit, de ha utána se működött valami, akkor egyből változtattál.
Szerintem a kulcs ott van, hogy higgadj le, és írd le egy lapra, hogy te mit képzelsz el boldog életnek. Mi a munkád, milyen emberek vesznek körül, melyik országban élsz stb. stb. És aztán azt is dolgozd ki, hogy mik azok az apró lépések, amik megteremtik neked ezt az életet. Legyél sokkal kitartóbb és akaratosabb. Akkor is maradj meg valami mellett, hogyha kilátástalan a helyzet, akkor is, ha sokszor kilátástalan. Túl vagy pörögve, túl sok az információ, és elveszel benne. Ne akarj ennyi mindent csinálni egyszerre. Apránként haladj, kis lépésekben.
Pl.: Ha szeretnél elkezdeni lovagolni+ egy boltban akarsz dolgozni + szeretnél családot alapítani, akkor ne iratkozz fel még aznap egy társkeresőre, kezdj el lovagolni, és menj állásinterjúra a boltba. Állíts fontossági sorrendet. Pl. először elkezdek dolgozni a boltban, megszokom az új környezetet, új kollégákat, az új rendszert, és amikor már komfortosan tevékenykedek a munkámban, elkezdek lovagolni, aztán kitűzöm célnak, hogy minimum havonta 2x elmegyek bulizni a barátaimmal, ahol nyitott vagyok, hátha megismerek valakit.
Így is lesznek nehéz napok, ledob a ló, konfliktus az egyik kollégával, elhagyod a bérletedet stb. Lehet sok nehéz nap lesz, de ilyenkor mindig olvasd el a papírt, és emlékeztesd magad, hogy a boldog életed felé haladsz. És nem az, hogy ,,Jaj, ledobott a ló Írországban, akkor elkezdek kosarazni Afganisztánban és újratervezem az egész életemet.”
Erős példák, de remélem átmegy a lényeg.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!