Miért esik ennyire nehezemre visszautasítani másokat? Miért érzem magamat mindig kellemetlenül utána?
Pár napja este egy barna bőrű szia uram jött felém az utca másik oldaláról. Köszönt, hogy heló, jó estét! Én még olyanról sosem hallottam, hogy ilyenek csak azért mentek volna oda egy másik férfihoz, hogy jót tegyenek vele. Meg az is logikus, hogy a jótét lelkek nem az utcákat járják esténként, figyelve kinek segíthetnek éppen.
Nem szóltam neki semmit, csak ránéztem, aztán tovább mentem. Hazafelé mégis végig ezen kattogtam, volt egy enyhe lelkiismeretfurdalásom, hogy én most cserben hagytam egy embert. Vagy inkább fogalmazzunk úgy, hogy embernek kinézőt. Most gondoljátok el, hogy ismerős, vagy haverokkal kapcsolatban ez mennyire jelen van. Nagyon nem kéne, hogy mások ennyire fontosak legyenek számomra. Igazából utálom azt, hogy nekem mindig mindenki többszörösen fontos, mint amennyire én vagyok nekik.
válasza:Tanulj meg nemet mondani vagy mindig az lesz hogy te hátul kullogsz.Ismerős a helyzet,én is hasonló voltam mint te de besokalltam és véget vetettem ennek a hülyeségnek mert semmi értelme.Mindig mindenkinek a rendelkezésére álltam aztán párszor mikor nekem kellett volna segítség akkor vagy nem kaptam vagy nem úgy ahogy kellett volna.Mikor megmerészeltem említeni bármit is ami nem tetszett akkor az volt hogy én vagyok a sz@r:D
Ezt ne várd ki és állj ki magadért mindig ha tetszik ez másoknak ha nem.Ha pedig emiatt mondjuk megszakad a kapcsolat akkor nem is kár érte.
1.: Tudok nemet mondani, csak az a baj, hogy nagyon hangulatfüggő. Teszem azt odajön egy régi ismerős, aki régen állandóan átvert, akkor simán segítőkész és jóindulatú vagyok vele, ha éppen olyan kedvem van.
Amikor pedig eszembe jutnak a bűnei és ezen mérgelődök éppen (ilyen állapotban már néhány ember megkapta a magáét), akkor persze egy ilyen ismerős sem talál meg. Egyébként nagyon érdekes, mert egyes emberek nagyon-nagyon nagy ívben elkerülnek, amikor dühös vagyok rájuk, míg más emberek valahogy mindig házhoz mennek lóf@szért. Előbbire tudok is példát mondani. Van egy srác az utcánkban, akivel gyerekként barátok voltunk, majd csinált egy görénységet, és érdekes módon másfél év alatt egyszer sem futottam vele össze. Pedig egy utcában lakunk, 150 méterre egymástól. Alapjában véve kb. minden héten szoktam látni. Egyes embereknek valami hatodik érzéke lehet. Néhányan valahogy mindig elkerülnek, amikor pikkelek rájuk, és azonnal megtalálnak, amikor megbékélt, konszolidált állapotban vagyok.
válasza:Gondolom nyugalmi helyzetedben segítenél mindenkinek, amikor meg épp felidegeled magad, akkor meg ki tudsz állni magadért.
Na nem volt ilyen szívbajos az asszisztensnő, aki felvette a telefont, amikor egy rendelőt hívtam az előbb.
Kb elhajtott a malac fszára, meg nekik ilyen nevű betegük nincs.
Remélem még meghallotta, hogy elküldöm a k. anyjába...
"Gondolom nyugalmi helyzetedben segítenél mindenkinek, amikor meg épp felidegeled magad, akkor meg ki tudsz állni magadért."
Igen, sajnos valahogy így működöm. És rengeteg parazita élősködik ezen.
"Kb elhajtott a malac fszára, meg nekik ilyen nevű betegük nincs."
Konkrétan mi volt az, ami sértő volt?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!