Miért nevetnek, amikor köszönök?
A boltban találkoztam egy fiatal anyukával, akit régóta ismerek. Vele volt a két kisgyermeke, akik kb. 4 és 5 évesek lehetnek. Úgy köszöntem, hogy -Sziasztok!
Kedvesen köszöntem.
Erre azt hallottam fél perc múlva,hogy mondja az anyuka a boltosnak: -Ugy köszön, hogy sziasztok!
Talán csak az anyukának kellett volna köszönnöm úgy, hogy -Szia! vagypedig -Hello!
?
válasza:
válasza: válasza:Anyuka egy pletykás kis pics@. Valahogy ez jutott eszembe. Tiszteletlen volt veled a hátad mögött.
Legközelebbi találkozásnál lehet odaszúrnék neki egy "jó napot"-ot, aztán hátha venné a lapot.
válasza: válasza:Akkor legközelebb csókolom!
Majd figyeld a reakcióját
Kedves harmadik hozzászóló!
Ezzel a fején találtad a szöget. Kb. 45 éves, és tényleg szeret pletykálni. Én 39 éves férfi vagyok. Egy kis faluban lakunk Somogy megyében, habár a megye nem is számít igazán. Ismerjük egymást, de nem szoktunk beszélgetni, csak köszönök neki előre, ahogy illik. Egyébként Ő is szokott köszönni, ez miatt nem panaszkodhatok. Csak ez a megjegyzése, kicsit fura volt, hogy kinevetett, amikor a pici gyerekeinek és neki is köszöntem.
válasza:#3-as vagyok, utólag pedig megbántam, hogy ezt írtam, azért elég erős voltam így látatlanban...
De tényleg, annyira gáz ha felnőtt ember így viselkedik. Én nagyon illetlenségnek tartom pl azt, hogy ha én megyek mondjuk a párommal és találkozunk egy ismerősével és csak úgy jön felénk hogy pl "helloooo" és még esetleg a keresztnevét is utána teszi. Én ilyenkor már nem köszönök. Vagy köszönjön mindkettőnknek, vagy tőlem sem kapja meg a tiszteletet. Az pedig egy nagyon kedves dolog, ha valaki a gyerekeket is "ember számba veszi". Igazából ő a saját gyerekeit nem tekinti szerintem egyenrangúnak, ezért találhatta furának, hogy Te így köszöntél neki(k). Én is hasonlóan szoktam egyébként, ha gyerekkel van valaki akkor evidens hogy többes számban köszönök, még akkor is ha mondjuk magázó a viszony a felnőttel, akkor külön egy sziát megérdemel az a gyerek is. Ő is ebből tanul.
Kedves #3-as válaszoló! Egyet értek veled.
Nálam valahogy másként működik a köszönés. Olyan beállítottságú vagyok, hogy -példának okáért: reggel valaki vendégségben volt nálunk, a szüleimmel beszélgetett. Ismerem az illetőt és tegeződünk is. Később jöttem ki a szobából, mert aludtam. Amikor megláttam, neki köszöntem először úgy, hogy "Szia!" Aztán meg a szüleimnek köszöntem utoljára, hogy "Sziasztok!" Pedig a szüleimet előbb láttam az ajtóból, mint a vendégünket.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!