Mi a leghülyébb dolog amivel hülyited magad és el is hiszed?

Nem közeledek az emberek felé, vagy aki közeledik, azt elmarom magamtól.

Azt gondolom, hogy nem érdemlem meg a másikat. Másrészt nem tudok mit kezdeni azzal, hogy valaki jön, és megkérdezi pl.: "Hogy vagy", esetleg "Hogy telt a hétvégéd". Amit én érzek, azt nem feltétlen tudja a másik is átérezni, és ez visszafele is érvényyes.

Nem tud segíteni bizonyos életfeladataimban, annak ellátásában, nem tud mellettem lenni mindig, így azt gondolom minek nekem, minek mellém valaki? A bajokkal, a feladatokkal általában az embernek egymaga kell szzembenéznie: jó, vannak a szolgáltatók, ügyintézők, stb.-k, de a lényeg, hogy inkább egyedül rendezek el inkább sokmindent... És van, hogy rossz megoldást találok, mert ilyen a gondolkodásom.

Ehhez kapcsolódóan azért sem közeledek senkihez, mert én feladattudatos gondolkodású vagyok: ha valaki mond valami problémát, akkor arra megoldást igyekszek találni, és kimondom az ötleteimet, mégha rossz is. Nem tudok érzelmes lenni, csak néha önmagamban, ha egyedül vagyok, és azon őrlődök: miért zártam le X,Y előtt.

(17:08): Az igazam azzal magyarázom, hogy eddig is haladtam valahogy a sulival, fog ez menni...

Azt, hogy nincs igazam: A nehéz tárgyak maradtak a végére, amik tanulás nélkül nem lesznek meg. A programozói pálya meg azért nem annyi, hogy bevágom az alap dolgokat és azokkal el leszek egy életen át. Folyamatosan jönnek ki a frissítések, naprakészen kellene tartanom a tudásom.