Ugye jobb, hogyha lottófüggő vagyok, mintha alkoholista lennék?

Az egyetlen kiút ebből a kilátástalan életből, hogyha minimum 1-2 százmilliót nyerek…

Egyszerűen más esélyem nincs.

Annyi mindenre akarnék költeni, hogy nem tudok ennyi pénzt munkából összespórolni…

A lakás, ház az csak a jéghegy csúcsa.

De annyi kisebb dolog kéne, hogy mindet lehetetlen elérni, pedig mind a minimumhoz tartozik és mindenkinek megvannak, akik mondjuk párkapcsolatban élnek.

Ezek úgymond feltételei egy párkapcsolatnak…

A fogaimmal, meg az állkapcsommal kapcsolatban vannak születési rendellenességeim, ezért sosem voltak barátaim mert nem mertem beszélni, mivel kicsúfoltak…

Így rosszul szocializálódtam és lelki nyomorék lettem.

17 éves koromig mondjuk nem volt lyukas fogam, mert akkoriban még igényes voltam (ami messze nem elég semmire), de akkoriban az öröklött problémáim mellé még mélydepresszióba is estem, amikor is nem mosakodtam, nem ügyeltem a szájhigiéniámra sem és így több fogam is sz@rrá lyukadt.

Ezt segítette az a tény is, hogy rendszeresen ilyen 5-6 napig nem ettem, “se sokat se keveset”, mert nem bírtam rávenni magam, a depresszió miatt. Napokig döglöttem az ágyban, szószerint ki sem mozdulva onnan.

Az anyagcserém is belassult. Többször majdnem szomjan haltam, mire 2-3 nap után kimentem inni.

Ez több évig ment így… Valszeg a vesém is megsínylette.

Az iskolából is kirúgtak mert nem jártam be.

Az utolsó középiskolai évemet azt később, 20 évesen fejeztem be, és utána érettségiztem le.

Egy csomó pénz lenne megcsináltatni a fogaim, állkapcsom. Sok millió.

Jóval több mint azt a laikusok gondolnák…

Ha nem csináltatom meg, akkor továbbra sem tudok sem barátokat, sem barátnőt szerezni… Bár utóbbit valszeg sehogy sem tudnék.

De felesleges megcsináltatnom, mert ha meg megcsináltatom akkor soha nem lehet sem házam, sem semmi, mert nyögöm a hitelt.

Dolgozom és 190,000 nettó körül keresek, mert csak egy ócska proli vagyok sajnos. (Mondjuk most emelnek majd)

De ebből felesleges félretenni, nem tudom ilyen összeggel felvenni a versenyt az inflációval.

Nem tudok tenni ez ellen sem hogy proli vagyok, pedig nem szeretnék az lenni…

Anyámmal lakok.

Tavaly úgy telt az év, hogy 75,000 forintot leadtam anyámnak, a maradékból meg vettem 15db 5 puttonyos tokajit (6 ezer körül / 0.5 liter) és 15db Tréfli Cuvée édes vörösbort (2250 Ft / 0.5 liter), meg egy kevés vodkát.

Minden reggel egy “kupica” vodkával kezdtem munka előtt, este meg megittam a fél liter boromat…

Vagyis alkoholista voltam.

Idén elkezdtem lejönni róla, de addig nem ment teljesen, amíg nem kezdtem el lottózni.

Előtte kb. csak a felére tudtam csökkenteni az adagot…

Most 1 hónapja lottózom, az első hónapban elment rá 120,000 Ft.

Igazából bármit vennék, beleértve az alkoholt is, az jut eszembe hogy ezt költhetném lottóra is és bár azzal is megy a kukába a pénzem, az egészségem nem megy olyan rohamosan tönkre és akár még nyerhetek is… Bár tudom hogy nem fogok, de a matematikai esély megvan. 0.00000001% esély az ún életre…

Így lottósorsolástól lottósorsolásig álmodozom, hogy házat meg kocsit veszek, meg megcsináltatom a fogaimat, eljárok edzeni, felmondok a munkahelyemen és magántanárok segítségével pár évig csak a tanulásra koncentrálok, aztán elvégzek egy egyetemet, stb.

Ha magabiztosabb lennék, akkor el mernék menni szórakozóhelyekre, beszélnék emberekkel és tudnám fejleszteni a jellememet.

Lehetne barátnőm is egyszer talán…

Jelenleg nincs olyan prosti Magyarországon aki hajlandó lenne fogadni, akkor sem ha az egész havi fizumat odaadnám egy óráért (ami az átlag munkadíjuk kb. tízszerese).

Amikor meg nem nyerek semmit, akkor sírva fakadok, de azelőtt meg az alkohol hatására minden este zokogtam… Így meg csak heti párszor.

Most meg nem ittam egyáltalán egész februárban.

Szóval én ezt az egészet pozitív változásnak élem meg.

Szóval ez így szerintetek is jobb?

Egy károsabb függőséget egy kevésbé károsra cseréltem, amivel akár esetleg még meg is gazdagodhatok…

Vagy rosszul látom?