Szeretitek a vihart vagy féltek tőle? Ha az utóbbi, miért? Gyerekkori trauma?

Még kiskoromban a szomszéd nèni levágattatta a régen a házunk mögött àlló diófa jòpàr nagy ágát, mert "Az átnyúlik, a levele hozzàjuk esik át, azt össze kell söpörnie és feljelenti a szüleimet, ha nem teszik ezt meg". Hát mit ad Isten 20 évvel később a fa rádőlt a szüleim házára. Mi is benne voltunk. A ház diófa felőli oldalán nagy ablakok vannak. Az volt a szerencsénk, hogy a diófa meghagyott nagy ágánál a terasz megfogta a fát különben a nappaliba és azzal együtt ránk esett volna a dió.

Persze így is kellett írni a biztosítónak, de nem történt semmi helyrehozhatatlan.

Aztán úgy 5 éve szintén nagy vihar volt, akkor augusztus végén. Már elment a vihar, amikor villám csapott a házunkba és leégett a ház. Nem volt villámhárító. A biztosító egy évig!, szívózott, már perrel kellett megfenyegetni, hogy fizessen. 5 évig építették a szüleim újjá, mondjuk most szebb, mint volt és van rajta villámhárító is.

Előző vagyok.

Én kivagyok a viharoktól, de ezt már elengedtem. Szerencsére azért egy évben a csak kevés van belőlük.