Mit lehet kezdeni az érzelmileg teljesen elérhetetlen emberekkel?

Ezek az emberek, akik olyanok mint egy krumpli, annyi érzelmet mutatnak ki mint egy döglött poloska és annyit hazudnak saját maguknak mint egy kóros hazudozó a tvben.

Elrejtik az érzelmeik. Ha probléma van inkább elfutnak, megoldani meg sem próbálják. Inkább elveszítenek mindenkit aki számít nekik. Ellöknek maguktól kivétel nélkül mindenkit, azzal, hogy nekik "nem kell senki". Azt állítják szeretnek magányosak lenni, titokban meg azon sírnak, hogy nincs senki akit érdekelnének. Senkiben sem bíznak meg mert 1x átverték őket és évek alatt sem bírták feldolgozni. Annyira nehéz ezekkel az emberekkel elhitetni, hogy nem mindenki seggfej, hogy lassan kezd nagyon unalmassá válni és kezdem feladni. Türelmes ember vagyok de nem határtalan a kitartásom.

Már azt is megkérdőjelezem, hogy megéri-e.

Elég jó vagyok az emberekkel, de ezzel a kivételes elbszott egyeddel 1 év alatt annyit haladtam mint egy normális emberrel 1 hónap alatt. Szerelmesek vagyunk egymásba de ennyi idő alatt egy kezemen megtudnám számolni, hogy hányszor volt teljesen őszinte mély érzelmes beszélgetésünk. Nem vagyunk együtt, pont azért, mert mikor "elég közel" kerülnénk, ellök magától és úgy tesz mintha nem is léteznék. Mikor rájön, hogy hiányzok, akkor újra közeledik. És ez megy körbe körbe.

Már nagyon unalmas és fárasztó, számomra felfoghatatlan, hogy hogy lehet valaki szándékosan ennyire fafejű.

És a legjobb része: Ha azt hitted eddig, hogy a kapcsolatban Ő az érzéketlen pasi akkor tévedtél. Ő az lány.

Vegyek erőt magamon és engedjem el?