Nem vágyom emberek közé, mondhatni nem szeretem az embereket. Normális ez?

Hát amikor heti 5 nap iroda volt, ugye tömegközlekedéssel utazva, és főleg, hogy én amióta dolgozom, tanulok is, tehát heti párszor valami suli is - nagyon éreztem, hogy túl sok az ember. Nem volt kedvem baráti programokhoz sem, én alig kezdeményeztem, másokét pedig többször is lemondtam.

Én például nagyon igénylem az egyedüllétet, az énidőt, hogy a közelemben ne legyen más. Az énidőben pedig főleg szabadjára ereszthessem a gondolataimat vagy olvashassak a neten arról, ami épp nagyon érdekel. Esetleg hobbizzak. Ha mindez nincs meg, minden bajom van, még testi is.

Az állandó emberek között lét pedig leszív. Tömegközlekedésen vadidegenek az intim szférámban, néhol a járdán, zebráknál is tömeg, boltban is tömegnyomor. Ráadásul a viselkedésük is szörnyű, amolyan ősi ösztönöktől vezérelt és kevésbé tudatos, ilymódon többek között nem udvarias. Vagy például nem tudok 5-10 percet egyenes vonalban és egyenletes sebességgel gyalogolni, mert egész egyszerűen úgy viselkedik a többség. Szemből nem enged el, nálam lassabban gyalogolva bevág elém stb. Boltban ha az ember udvarias és vár a sorára a termékek előtt, nem engedik oda, bezzeg amíg ő nézelődne, bejönnek és szabályosan kitúrják mondjuk a samponok elől...

Nem tudom, pszichológiai értelemben mennyire "való" az embernek vagy bármilyen élőlénynek, hogy folyamatosan vadidegen egyedek vannak baromi közel és baromi nagy mennyiségben. Bolt, tömegközlekedés, utca, munkahelyi konyha, menza.

Ha heti pár nap home office van, távoktatás van és a tömegközlekedés egy részét ki tudom váltani mondjuk bucajjal, valamint a vásárlást online (ami tanulás mellett az időigény miatt se mindegy), akkor nálam beáll az egyensúly. Akkor hajlandó vagyok barátokkal találkozni, be lehet vinni engem a belvárosba, elviselem a zsúfolt helyeket (ha az pl egy látnivaló).

Én magamnak amúgy egy erdő közepén levő tanyát tudnék elképzelni.

Leszámítva a problémákat, mint ki segít gond esetén, rendőr, tűzoltó, mentő hogy ér oda, internet van-e, milyen, ugye magamnak nem feltétlen tudok mindent megtermelni, de akkor hogyan járok be dolgozni...

Normális. Én ugyan home office-ban dolgozom, de rosszul vagyok ha nagyritkán felszállok a BKK-ra vagy beülök a kocsiba vagy elmegyek vásárolni. Durva tömegundorom van.

Futni is hajnalban megyek a kutyával, este meg későn megyünk sétálni, amikor kevesen vannak az utcán. Szerencsére a férjem is ilyen. :D a szűk baráti körön kívül mi sem nagyon barátkozunk, jópofizni megy egyikünk sem szeret.

A szomszédokkal jóban vagyunk, max 2 mondatot beszélünk ha összefutunk, de már akkor is szabadulnék.