Önzőség a karriert választani egy kapcsolat helyett? Ki mit választana?

Hát ha olyan a munka ami melett nem lehet kapcsolatba lenni, az már rég rossz. Kellene a francnak olyan munka.

Persze valakinek illik az életéhez, de az biztos nem fog erről kérdést feltenni gyakorin szerintem, hanem csak dolgozik non stop és leszarja.

Igaza van mindenkinek aki azt írja, hogy más az, hogy nem tudsz vagy nem akarsz.

Egy kedves ismerősöm fogott bele egy munkába, amit imádott csinálni, de k.rva sok idejét elvette. Mégis tudott időt szakítani a párjára, mert a párja is fontos volt neki.

Én is azt veszem észre, hogy a számomra fontosabb emberekre mindig tudok időt szánni, még akkor is, ha örülök, hogy luk van a seggemen. Ha valaki nem fontos, mindig terhesnek fogom érezni a munka mellett. Általában köztünk nincs meg a kémia, hogy el tudjak mellettük lazulni, nem alakult ki szorosabb kapcsolat, esetleg több energiát szívnak el tőlem, mint amit visszaadnak vagy a tulajdonságaik őrjítenek meg.

Amúgy nekem volt párom, akivel tinédzserként összejöttem és azért szakítottunk, mert egy idő után úgy érezte, hogy nem tartom tiszteletben, egyre kevesebbszer találtam időt arra, hogy vele legyek. Nekem is be kellett látnom, hogy nem voltam belé szerelmes. Tetszett az elején a viselkedése, a stílusa, de, ahogy jobban megismertük egymást, kevésbé vonzódtam hozzá, minél jobban megnyílt annál jobban éreztem, hogy nem illünk össze és így idővel minden dolgom fontosabb lett nála.

Szóval más az, hogy a párkapcsolatokról mint egy ideáról beszélünk vagy olyan precedensekről amiknél nem alakult ki köztetek szoros kötelék és más az, ha a párkapcsolatról úgy beszélünk, hogy van egy konkrét személ, akivel kapcsolatban vagy. Ha nem alakult ki köztetek egy kötelék, nem lesz rá időd, ha kialakult, akármilyen elfoglalt is leszel, mindig fontos lesz az, hogy időt szakíts rá.