A szellemileg visszamaradott emberek miért olyan jó szándékúak?

Jól látjátok, a 3# különösen jó.

Szerintük a világ jó, és jónak kell benne lenni, mert ha jó vagy, akkor jót kapsz vissza.

És ez a vesztük sajnos...

Szerintem a kettő nem jár együtt. Az sem aranyszabály, hogy közvetlen lenne, sőt.

Meg az sem, hogy jószándékú. Az sokat számít, hogy velük általában szeretettel, törődéssel bánnak így ebben szocializálódnak, ebben nőnek fel.

Míg átlag embernél "farkas törvények" vannak, otthon az elcseszett szülei nevelik, iskolában meg az elcseszett szülők elcseszett gyerekei között kell "hierarchiát" építeni.

Elég csak a tipikus "légy férfi" mondatokra gondolni. Vagy arra, hogy már gyerekként ha bántalmaznak akkor "állj ki magadért" meg "miért nem vered meg őket" és társai.

Én mindig azt mondom, eléggé elszart világban élünk, amikor a kutyákat jutalmazással, szeretettel neveljük, a gyereket meg veréssel, erőszakkal, megalázással.

Én is ilyen vagyok. Azt tapasztalom, ezzel a viselkedésemmel szinte triggerelem az embereket, hogy megvicceljenek, de sokan például undorítónak találnak, vagy hülyének néznek. Az biztos, hogy amikor én is találkozok egy jó szándékú, közvetlen emberrel, az mindig nagyon megdöbbentő tud lenni.

Hogy miért vagyok ilyen, azt nem tudom. De az utóbbi időben annyi negatív dolog ért, hogy kezdtem kifordulni magamból, gonosz, bosszúálló, dühös, negatív ember kezdtem lenni, de éreztem, hogy ez nekem is baromi rossz, nem szabad ilyenek lennem.

Az 5-ös válaszolónak van egyébként igaza, és az 1-esnek. Az igazi jóság ugyanis nem vár cserébe semmit, nem mesterkélt, az ilyen kis gyügye jó emberek egyszerűen jók, számtalan lehetőség adott lett volna, hogy ne ilyenek legyenek, de mindig (majdnem mindig) a jó oldal mellett döntöttek, vagy eszükbe sem jutott a másik lehetőség.

Akikről a 3-as, 4-es beszél, olyan is van, de az már kicsit más kategória szerintem, mint amiről a kérdező beszél, de igen, nem sok különbséggel.