Ha kitörne egy nagy háború,a mai huszonéves fiatalok képesek lennének a fronton helytállni? A huszonéves nők meg mennének a gyárakba,bányákba,termelni.Vajon képesek lennének teljesíteni a feladatukat? Nyugati társadalomra értem.

Jelenleg egy olyan országban élek, amit nagyon szeretek és nagyon kötődök hozzá (nem Magyarország), de nem halnék meg érte, és a páromnak se engedném, hogy így tegyen. Előbb törném el a karját, mintsem engedjem, hogy elrángassák egy olyan háborúba, amit ő sose szeretett volna.

Nem mennék háborúba, ahogyan gyárba se. Hiába lennék rá fizikailag vagy lelkileg képes, nem fogom tönkretenni magamat azért, mert néhány embertelen politikus kitalálta, hogy háborúzni szeretne. A háborúkat sose a polgárok szeretnék.

Amint lehet menekülnék, és akit tudnék, magammal vinnék a szeretteim közül.

26/N

Ezzel én is így vagyok

#14-es voltam

Tisztázzunk valamit: Ma a lakosság sokkal jobb egészségügyi és fizikai állapotban van, mint 100 éve. Jobb az egészségügyi ellátás, oltások vannak, gyakorlatilag a tényleges éhezés marginális szintre szorult vissza stb.

Továbbá azt is fontos látni, hogy sorozott, tömeghadseregek esetén mindig nagyon magas azoknak az aránya, akik valójában fizikailag nem képesek elviselni hosszú távon a harctéri körülményeket (még a hivatásosok nagy része sem). Nélkülözés, éhezés, járványok, fizikai túlhajszolás. Ezt nem bírja hosszú távon senki, akkor sem ha 100 éve született, meg akkor se ha most.

Jellemző az elhúzódó háborúkra, hogy több katona hal meg / válik harcképtelenné betegségekben, mint a harctéren.

A mostani huszonévesek tudják, hogy egy háborúban jobb nem részt venni. Mert ha az állam nyer is, a kisember mindig veszít. Mindkét félnél.

Szóval marad a menekülés. Ami bár szintén nehéz, de ha a migránsoknak megy már jópár éve, akkor azért nem lehetetlen.

Biztosan képes lenne, de miért tenné?

Huszonéves nő vagyok, dolgoztam már gyárban, képes lennék rá újra, mégse tenném. Természetesen az lenne a prioritás hogy a csaláfom biztonságban legyen, így elmenekülnénk olyan országba, ahol nincs háború. Ha ilyen ország nincs, akkor az erdőbe vagy passz, de mindent megtennék hogy a szeretteimnek ne essen baja.