Ha halálos betegek lennétek, ti elmondanátok a családtagoknak, kollégáknak?

Nem mondanám el, legfeljebb a legeslegközelebb álló embereknek, családtagoknak, barátoknak (kb. 1-3), munkatársnak csak akkor, ha olyan munkám van, amit együtt végzünk, és egy idő után tudniuk kéne, hogy nem tudok majd közreműködni benne. Egyébként próbálnám titkolni, kell le is tagadnám, úgy jelennék meg, hogy a legkevésbé látszódjon, ha meg már letagadhatatlan lenne, akkor inkább nem mennék emberek közé, valami mást találnék ki miért nem lát senki. Akkor vallanám be amikor már nagyon a végét járom, mondjuk 1 héttel a halálom előtt, mert nem szeretném látni senkinek a szánalmát, meg hogy emiatt bárki másképp tekintsem rám.

Egyébként remélem nem kell soha ilyen helyzetbe kerülnöm.

Elsőre azt mondom, nem titkolnám, ráadásul (túl)közvetlen vagyok és szeretek magamról mesélni.

Viszont egy ilyen helyzetben lehet, hogy teljesen másképp viselkednék élesben, mint ahogy azt előre gondolnám.