Szerintetek jelenleg az mennyire gáz, szégyelni való, ha valaki 24 évesen nem dolgozik, hanem nappalin szakmát tanul?

Semmi sem gáz, ha kapcsolódik hozzá egy jól felépített terv.

Ha tudja az illető, hogy mit akar azzal elérni, amit épp csinál, akkor minden a legnagyobb rendben van. Nem haladhat mindenki azonos ütemben. És ezt úgy mondom, hogy én már ennyi idősen dolgoztam. De semmi baj azzal, aki nem.

A baj az olyanokkal van, akik:

-egyetemre járnak, de azt sem tudják, hogy minek

-lediplomáznak, de utána is csesznek munkába állni mindenféle mondvacsinált okból adódóan

-beiratkoznak valahova, de főleg elszórakozzák, elhülyéskedik az időt

-otthon élnek a végtelenségig arra hivatkozva, hogy gyűjtenek lakásra, de a megtakarításuk évek elteltével csak párszázezer, tehát várhatóan 40 évesen önállósodnának

-semmi mellett nem tudnak elköteleződni, mindig jön egy új szenvedély egy új tanfolyam vagy szak, de végül egyiket sem fejezik be

Ha én szülő lennék, ezeket az eseteket nem finanszíroznám, csak azt, ha látom, hogy a gyerekem halad a dolgaival. De ha valaki például doktorit akar és azért tanul sokáig vagy második képzés stb, az teljesen rendben van, ha meg is csinálja.

#3-as!

Kicsit magamra ismertem sajnos.

Ha van aki támogassa ebben, akkor ki kell használni, az viszont gáz, ha nappalira jár, valaki eltartja, ő viszont baxik rá magasról és csak bukdácsol...

Ismertem olyat, aki még 32 évesen is így élt... utana meg "pályakezdőként" 5évig mégbotthon dekkolt, mert "nem vesznek fel sehova..."