Rossz ember lennék emiatt?

Valahogy nem bírom elviselni ha valaki nagyon kifejezi a negatív érzéseit, főleg ha egy férfi az. Nagyon szeretem a hozzám közel állókat viszont úgy érzem hogyha valami olyan bajuk lenne ami nagyon sok szenvedéssel jár (rák vagy nagyon komoly mentális probléma) akkor lehet hogy magukra hagynám őket mert lehet hogy előbb lennék öngyilkos minthogy ezt nap mint nap nézzem. Tudom hogy ez nagyon megvetendő de így érzek… senkinek sem bírom ezeket elmondani és remélem hogy soha nem kell majd szembenéznem ezekkel…

Idegen fèrfitól ismerkedésnél pl elvárom azt hogy csak olyan témákról beszéljünk amik nem nyavalygósak.. más esetben otthagyom.

Én sem nagyon beszélek az érzéseimről, kb mindent magamba folytok semmi nem látszik rajtam kívülről. És nem is akarom hogy látsszon.

Mi a fene lehet velem? Amúgy többfajta mentális betegségem is van.