Nem lenne jobb elfogadásban élni?

„Nem mindenki tudja őket elfogadni, ez nem rosszaság, hanem egy ilyen tudatállapot.”

Nagyon remélem, hogy nincs olyan, aki ezt komolyan gondolja. Ennyi erővel ölni „nem rosszaság, hanem egy ilyen tudatállapot”.

Mindenki tudja irányítani az elméjét. Nehogy már őt kelljen sajnálni azért, mert utál másokat.

10.

Van jogod nem elfogadni a melegeket, azt gondolsz amit akarsz, a személyes magánügyed.

De azért érdemes elgondolkozni, hogy neked mégis mivel lesz jobb, ha olyan emberek gyűlöletével élsz együtt, akiknek igazából semmi köze hozzád, és semmiben nem befolyásolják az életed?

Persze, lehet más embereket utálni, megértem ha valaki utálja a bunkó főnökét, az exét aki átverte, meg hasonlók. Ott is érdemesebb elengedni az utálatot, mert csak téged mérgez, de el tudom fogadni, hogy ezek teljesen érthető emberi érzések.

De olyanokat utálni akik neked igazából semmiben sem ártanak, mitől jó?

Egy felesleges negatív érzelem, ami stresszt okoz, és igazából semmi se lesz tőle jobb.

Én személy szerint mindenkit elfogadok egészen addig, amíg a cselekedeteivel nem árt másoknak. Élni és élni hagyni.

Ezért sem jó példa amit a 7. válaszoló írt, mert ezek az emberek ártanak másoknak.

Az, hogy két azonos nemű, nagykorú ember közös beleegyezéssel együtt van, az nem árt leginkább senkinek.

Lehet őket megvetni érte, csak semmi értelme.

Sok gyoker lepontoz, de hogy ram cafolna az mar nem megy.

Kitalaljak hogy pl. Amerikaban a feherek nem mondhatnak mas etnikumu szemelyekrol rosszat, erre kuldtem par ellen peldak, de nem szamit.

Ha valaki a szobába csinálja kettesben csinálja, csak nekem ne kelljen lássam, se halljam.

De az nekem túlzás mikor egy férfi úgy viselkedik mint egy pitsa egy társaságba... na az nekem nem fér össze. Valamint ne sértődjön meg a lebuz*izzom, mert az. Ne bújjon mindig ez mögé.