Nekem sokkal könnyebb és jobb volt, mint otthon, még akkor is amikor nem különösebben jöttem ki a lakótársaimmal. Több albérletben éltem, többféle lakótársakkal és akár összebarátkoztunk, akár nem, mindenhol megvolt mindenkinek a saját élettere, a közös helyiségek használatát, takarítást, stb. pedig mindenkivel sikerült megbeszélni. Persze alkalmazkodni kell egymáshoz, ha annyira rossz a helyzet vagy annyira eltér a lakótársak életvitele, akkor nem nehéz lépni.
2021. júl. 31. 16:24
Hasznos számodra ez a válasz?
2/7 Metionin válasza:
Mint pl. a kolit, úgy hogy muszáj. Sok esetben még mindig inkább idegenek, mint "otthon".
2021. júl. 31. 16:28
Hasznos számodra ez a válasz?
3/7 anonim válasza:
Sokan barátokkal költöznek össze és nem random idegenekkel.
2021. júl. 31. 16:41
Hasznos számodra ez a válasz?
4/7 anonim válasza:
Én mindig random ismeretlen emberekkel laktam együtt kollégiumban és albérletben is. Soha nem volt vele problémám, valahol ez volt számomra a természetes és nem is vágytam arra, hogy pl. egyedül éljek (nekem jobban tetszik így, hogy nem vagyok egyedül, van kihez szólni), nincsen párkapcsolatom és barátokkal sem tudtam soha összeköltözni mert mások voltak a tervek, a családommal sem terveztem tovább együtt lakni (vidéken laknak, én pedig mindig inkább nagyvárosban képzeltem el magam, tovább akartam tanulni, dolgozni). Lehet szerencsém volt, mert sosem volt elviselhetetlen szoba- vagy lakótársam, akivel annyira nehéz lett volna együtt lakni. Nem voltunk mindenkivel barátok, de a többséggel jól kijöttünk, beszélgettünk stb. Most is épp lakótársat keresek, remélem jót sikerül majd kifognom :D
2021. júl. 31. 16:45
Hasznos számodra ez a válasz?
5/7 anonim válasza:
Egyszer laktam idegenekkel fél évet, soha többet, pedig nem volt kifejezetten negatív tapasztalatom. 3 lakótársam volt, és amúgy egyikkel se volt semmi baj, én még jól jártam, mert normálisak voltak, csak szimplán az zavart, hogy... voltak. Várni kellett a fürdőre, wc-re, konyhára, kínosan kerülgettük egymást, reggel és este akaratlanul is felébresztettük egymást, a takarítás-dolog is kérdéses volt...
Ha jelenleg nem párommal laknánk együtt, akkor inkább hazaköltöznék, mint ismét idegen lakótársakkal együtt.
2021. júl. 31. 17:24
Hasznos számodra ez a válasz?
6/7 anonim válasza:
Egyik oldalról jobb volt, mint otthon.
Koli után is felüdülés volt hogy legalább saját szobám van.
Másik oldalról nem egyszerű a dolog. Volt akivel baráti viszonyban voltunk, viszont talán pont ezért is sok volt már az "együtt élés" meg egymás kerülgetése. De volt olyan is aki 30 évesen egy igénytelen középiskolás szintjén volt és inkább vettem ki egész albérletet, csak ne vele kelljen laknom.
2021. júl. 31. 17:26
Hasznos számodra ez a válasz?
7/7 anonim válasza:
Huszonkét évesen költöztem ki külföldre, ahol két idegennel béreltem egy lakást. Mielőtt kivettük volna, volt pár Skype hívásunk, hogy megismerjük egymást, és szerencsére már az elején volt némi összhang. Viszonylag hamar összebarátkoztunk és félév után mintha a barátaimmal laktam volna, szóval nálam mindenképp pozitív élmény volt. Persze, mindenkinek volt néhány bosszantó szokása (akárcsak a családomnak), de meg lehetett ezeket is szokni.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza: