Hogyan tudnék megszabadulni az elfojtott, elnyomott agresszíótól?

Anyádnak van valami mentális betegsége, amit láthatóan te is örököltél.

Anyád:

Ütött-vert, ordibált, kigúnyolt, elnyomott, semmibe nézett.

Te:

"Egyszerűen gyűlölöm őket, legszívesebben bántanám is őket, mert attól megnyugodnék, hogy látom őket szenvedni"

Ez nem tréfarépa, irány a pszichiáter, mert a gyerekeket gyilkoló sorozatgyilkosok is elkezdik valahol.

Addig is köztünk járnak.

Szakember nélkül nem fog menni, és gyanítom, hogy még vele is hosszú gyógyulási út áll előtted.

Amíg fogad, próbálj szabira menni, és szedj valami vény nélküli feszültségoldót (teában is jó, minden több a semminél).

Sportolj, mozogj, az is sokat old.

"3# sajnos én sem értem..."

Saját magadat látod bennük,még ha felnőtt fejjel is.

És talán ahhoz is köze van,hogy mivel nő vagy,ösztönösen bensőségesebb a kapcsolatod az anyasággal,gyerek témával,de mivel azt tapasztaltad,hogy gyötrelem volt gyereknek lenni,kudarcnak éled meg a nőiséged ezen területét(ha gyűlölöd a gyerekeket,feltételezem nem is szívesen hordanál ki)ezért nem tudsz szeretettel nézni rájuk.

Egyébként én is jó ötletnek tartom amit a hármas írt.