Mit gondoltok, miért nem működik a személyes kommunikáció az emberek között?

Szerintem is a kulcs a közös érdeklődési kör és közös téma.

A legjobb, ha az ember a saját közegében tud ismerkedni. Ott ahol otthonosan és jól érzi magát. Legyen szó bulizásról, vagy akár egy túrázásról. Én ismerősi körömben a többségnek megvan egy nagyon közös érdeklődési kör, akár hobbi, akár munka.

Illetve nyilván mindennek az alapja a közös vonzalom. Ez valami olyan, ami mondhatni első perctől megvan, érezhető, és aztán vagy lépnek a felek, vagy nem.

Ha magamat nézem, a hobbimon keresztül illetve bizonyos helyzetekben a "magam ura" vagyok és tudom magamat adni. Aztán ez vagy bejön valakinek vagy nem, de nem ismerkedési szándékkal teszem. Ellenben vannak helyzetek amik annyira életidegenek számomra, hogy nem is fogok tudni ellazulni, nem érzem magam komfortosan és ez nyilván nem segíti elő a dolgokat.

Én nem tudom hogy ezzel egyedül vagyok-e... De nagyon sok esetben amikor "beszélgetek" valakivel, az inkább arról szól, hogy ő beszél, mondja magáról a dolgokat, nagyon egyoldalúan. Tehát ha megszólalok sokszor semmi reakció, félresöpri, nem kétoldalú a kommunikáció, hanem csak arra megy, hogy ő ő ő. Ez az egyik. Ritka amikor valaki hagyja hogy végigmondjak valamit, és még látom is rajta hogy figyel, és gondolkodik azon amint mondtam, esetleg reagál.

A másik amikor valaki annyira szótlan, és zárkózott, hogy megöl minden beszélgetést, nem nyilvánít semmilyen véleményt, de ez mondjuk ritkább.

Aztán van az, amikor annyira más világ az illető, hogy egyszerűen nincs semmi közös értékrend amiről beszélni lehetne.