Miért nem lettem normális ember?
20 évesen itt vagyok teljesen megkeseredve, legszívesebben öngyilkos lennék, csak ahhoz is gyáva vagyok.
Se barátaim, se élményeim, se hobbim, se önbizalmam se semmim. Egy nagy nulla vagyok...
Nem merek kiállni magamért, egész kiskoromtól kezdve, félek minden idegentől, pedig én csak olyan szerettem volna lenni, mint a többi ember, osztálytársam/szaktársam
Hogyan próbáltad a félelmeid legyőzni? Mit olvastál és honnan tanultál ahhoz, hogy megismerd a félelmeid és kezeld őket?
Na, tudjuk a válaszod erre mindketten. Azért mert nem tettél semmit. Szerintem aki olyan helyen van mint te, az ezt AKARJA, ezt választja, mert mindig lehetne a lehetősége fejlődni és változni. De te akarsz elvileg, csak nem megy, nem olyan ez, te áldozat vagy, stb.
Szerezz barátokat, élményeket, hobbit és önbizalmat...
Elvileg akkor már normális ember leszel.
Ezzel ugyanígy vagyok. Öngyilkosság terén kicsit merészebb voltam, de az is kár volt... Nem értem, mire vagyunk jók. Az ilyen embereket már születésükkor / fiatal korukban le kellett volna vetni a taigetoszról.
Itt az eredménye a nagy kíméletességnek....
Nem kaptad meg a szüleidtől a segítségeket, biztatásokat, odafigyelést, nevelést, visszajelzéseket stb, amire korábban szükséged lett volna, Kérdező. Ha ez mind kimaradt, akkor nem várhatod el magadtól 20 éves korodra, hogy "normális" légy.
De nincs semmi se veszve, nyugi! Létezik ám önnevelés is, személyiségfejlesztésnek hívják. Ha időt és energiát fektetsz magadba, meglesz az eredménye. Sok sikert.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!