Mik a nárcisztikus személyiségzavar jellemzői?

Önzőek, énközpontúak. Azaz nem hajlandóak másra figyelni, ha valami szokásuk nagyon idegesítő egy lakótársa számára, nem hajlandó egy kicsit sem odafigyelni rá, hogy leszokjon róla/kevesebbet csinálja, hiába kéri meg rá többször szépen vagy később durván a megadott személy.

"ők mindig ártatlanok". Azaz, ha csinálnak valamit ami később rosszul sül el, azért soha az életben nem vállalnak felelősséget, rákenik valaki másra, vagy csak úgy összességében a sorsra. Magukat állítják be áldozatnak, mártírkodnak és még ők vannak felháborodva, ha szembesíted őket azzal, hogy igenis elrontotta, téged állít be ilyenkor rossznak, hogy rákened (közben ő rád), meg hogy folyamatosan őt hibáztatod, meg neked folyton problémád van vele, most is tiszteletlen vagy vele (mert azt mered mondani, hogy elrontotta).

Irigyek. Tapasztalatiam szerint általában ők azok, akiknek mindig feltűnik, hogy a szomszéd fűje mennyivel zöldebb, mint az övé. Ilyenkor általában ócsárolva van a szerencsétlen másik személy rendesen a háta mögött jön a "mert, hogy az ő szülei őt jobban támogatták, mint az övéi őt" szöveg például (azaz, hogy ő szegény, neki eddig is rosszabb volt és a másiknak véletlenül sem azért jobb, mert tett érte, nem-nem.) Ha egy olyan szituáció van, hogy a másik fél még rosszabbul indult, akkor sem ismeri el azt, hogy tett érte, azért van ott, hanem mert szerencséje volt, és szegény ő (a nárcisztikus személy), neki sosincs szerencséje).

Kívülről istennek hiszik magukat, de valójában nincs önbizalma és folyamatosan azt várja, hogy mások egyetértenek vele, igazolják őt, szépnek tartsák, stb. Emiatt előfordul, hogy folyamatosan dicséri magát, meg azt hiszi, hogy mindig mindenki vele fog majd foglalkozni, rá fog majd figyelni (pl mert hogy ő milyen csinos). És valóban elvárja, hogy ez megtörténjen. Folyamatosan saját magát rakja a középpontba, folyton a saját dolgaival/pozitív tulajdonságaival foglalkozik, viszont senki másé nem érdekli. Nem ismeri el senki más (általában a gyerekeiét sem, sőt rájuk is tud irígy lenni) érdemeit, nem dícsér meg soha semmiért és hogyha elmondol neki valamit, hogy milyen ügye vagy éppen valamiért, akkor általában megpróbál rá is kontrázni valamivel. Az a valami lehet olyan, ami által ő jobbnak állítja be magát, vagy valami olyan, amivel téged állít be rosszabbnak. A lényeg, hogy azzal a valamivel, amit mondani tud, nem hogy nem dícsér meg, még lekicsinyíti az érdemet. (Például elmeséled neki, hogy kitakarítottad ma az egész házat és milyen szép minden, mennyire büszke vagy magadra és milyen fáradt lettél. Amire ő nem azt mondja, hogy ügyes vagy, tényleg minden szép rendben van, vagy, hogy igen, neki is kéne már, hanem azt, hogy az udvar meg még tiszta kosz.

A "nárcisztikus düh" az egyik ismerévük. Apró kritika, sérelem, igazságtalanság(nak vélt dolog) váltja ki belőlük és szó szerint robbannak egy pillanat alatt. Általában azokon csattan, akik hozzájuk a legközelebb állnak érzelmileg.

Nagyfokú önzőség, irigység, féltékenység, mindig okolnak-hibáztatnak valakit, de sosem ők a ludasak. Sokat panaszkodnak/hőbörögnek, nagyon negatívak, mindennek róluk kell szólnia. 24/7 elérhetőnek "kell" lenned a számukra, de ők ennek a töredékét sem teszik meg érted.

Ha valaki szembesíti a hibáival szinte reflexből támadnak (szóban), vérig sértődnek, de nem gondolkodnak el rajta, hanem téged kiáltanak ki a legfőbb gonosznak. Ők meg az ártatlanok, akiket mindig mindenki bánt.

A volt legjobb barátnőm nárcisztikus és ő gyakran kérdezte, hogy mi újság, majd még nem is válaszoltam, rögtön magára fordította a szót, vagy épp írásban le sem reagált engem, rögtön panaszkodásba fogott.

Ha megpróbálod őket "kilökni" az életedből, először téged hibáztatnak mindenért, majd pár dolgot belátnak és azt ígérik, innentől változni fognak.

Elkövettem azt a hibát, hogy hittem az említett barátnőnek, de sajnos fikarcnyit sem változott.

Tanulság, hogy az ilyen embereket el kell kerülni.. és nem szabad visszafogadni, vagy nem is tudom hogyan fogalmazzak. A lényeg, hogy ők önerőből nem igazán tudnak megváltozni, de nem ismerik el/fel, hogy gond van, vagyis inkább csak nagyon kicsi %-uk.

Régebben viszont azt olvastam, nem tudom mennyire lehet igaz, hogyha érzékelik, hogy az adott "áldozatuk" már nem kapható, próbálja elvágni a kapcsolatot, akkor keresik a következőt. Onnantól meg nekik mindegy, már.

7:

Mostanság divat lett a korral dobálózni, itt ezt hozta fel aduásznak, mert tudta, hogy másba nem tud belekötni (de neki ilyenkor muszáj támadni), valamint azt is, hogy ő elrontott valamit. Viszont ő ugye reflexből támadott, saját szemével meg védekezésnek könyvelte el.

A nárciszok többsége "csupán" csak szájkaratés, tenni nem igen szoktak a dolgok ellen, csak a szájukat járatják. Természetesen óvatosnak kell lenni ilyenkor is, de rájuk a fizikális erőszak nem jellemző.

A higgadtság a legnagyobb kulcs, és egyben fegyver ellenük. Ha ő nekiáll lökni a hüly3ségét, szépen, nyugodtan tényeket közölve beszélsz vele. Ő valószínűleg hisztisebb lesz (mert provokálni akar, de nem hagyod neki és ez felhúzza), de hamar kifogy az érvekből és ilyenkor sokszor meghátrál, de a világért sem ismeri be, hogy tévedett. A saját szemében ő sosem lehet hibás.

Az ignorálás a másik gyengéjük, de egy ilyen helyzetben ez nem kivitelezhető.

Ha egy ilyen helyzet sokáig/hosszabb ideig fennáll, szólni kell a főnöknek, kisfőnöknek mindenképp.

(#6 voltam)