Ilyen lenne a nárcisztikus személyiségzavar?

Van a tágabb rokonságomban egy olyan család, amelynek tagjai számomra elég furán viselkednek:

1. Ha valaki negatív kritikát fogalmaz meg velük szemben, vagy szembesíti őket valamilyen hibájukkal, akkor rögtön megsértődnek és általában indulatossá válnak. Támadó állást vesznek fel, elkezdenek személyeskedni és sértegetni. A lényeg, hogy mindig bűntadot akarnak kelteni abban, aki a negatív kritikát megfogalmazta. Ez azt is jelenti, hogy nem szeretik az őszinte embereket. A baráti társaságuk is olyan emberekből áll, akik mindig azt mondják, amit ők hallani akarnak. Ezzel együtt ők maguk sem őszinték, rengeteget hazudnak, szinte mindenkinek csak hízelegnek. Ha néha meg is fogalmaznak egy negatív kritikát, azt nem nyíltan teszik, hanem passzív agresszív formában.

2. Nagyon fontos nekik, hogy a külvilág mit gondol róluk (mint egyénekről és mint családról is). A közösségi oldalakon naponta egy tucatszor posztolnak, amik jelentős része a saját sikereikről és képességeikről szól. Ezen kívül megpróbálják mindenkivel elhitetni azt is, hogy ők egy szerető és összetartó család (miközben ha igazán nagy baj van, szinte mindig cserben hagyják egymást).

3. Szeretnek szívességet, segítséget kérni másoktól. És ezt néha elég agresszív formában teszik. Viszont ha valaki (pl. a mi családunk) kér segítséget tőlük, akkor az esetek nagy százalékában nem segítenek (mindig van valamilyen kifogás, hogy miért nem). Egyszer az egyikőjük el is ismerte nekem négyszemközt, hogy ő a párkapcsolataiban megpróbálja annyira kihasználni az éppen aktuális barátnőjét, amennyire csak lehet (szakítás nélkül). Nem ezeket a szavakat használta, de ez volt a lényeg.