Mások miért szeretnek élni? Mi a jó benne? Miért ragaszkodnak ennyire ehhez?

A játékok közül az a legélvezetesebb ahol tudsz fejlődni és szinteket elérni. A valóság is ilyen ha jobban belegondolsz. Vannak az átlagosak, akik saját erőből szedik össze a tudásukat és az eredményeiket. Ha ezeket fejlesztik egyre magasabb szintre jutnak. Egyre több pénzük lesz. Végül a max szinten pedig magától folyik a pénz. (ez az amit el kell érned)

Vannak azok akik gazdag családba születnek (akik a szüleik pénzét költik a játékban lévő + cuccokért) ők már alapból jobb helyzetben élnek. Viszont pont ezért a tapasztalatuk nem fog olyan mértékben nőni mint az átlagé. Az akadályokat ő átlépi és nem küzd meg velük.

Az élet az szar. Hiába van családod, hiába van meg minden ami sokaknak nincs. Mégis szar. Mert ez mind nem elég. A pénz tényleg megkönnyíti a dolgokat. Gondolkozz sokat. Mi érdekel téged a legjobban? Mi az amiben örömödet lelnéd és pénzt is hozhatna egy jó ötlettel? Gondolkozz sokat és még többet! Ha időben elkezded akkor kemény munkával elérheted, hogy gazdag légy. Mondjuk 10 évet ha rászánsz erre a dologra és befektetsz, kutatsz, akkor eléred.

Szóval jah... Az élet unalmas és kegyetlen, de csak a kis szinteken. :)

A te célod, hogy szintet fejlődj.

Mert sokan

A. Korán családot alapítanak és az első gyerek után nincs kiszállás, sőt, egy normalis anya bár néha a túróba kivánja a gyerekét, de alapjáraton nem gondol olyat, hogy bár meghalna és nem baj ha a gyerek félárván marad. A gyerekéért érdemes élnie

B. Megtalálta a hobbit, amit szeret csinálni. Nagyon ritka, hogy a hobbit és a munkát ötvözni lehet és ritka, hogy valaki szeresse a munkáját, de elviselhetőbb a munka, ha a hobbid feltölt energiával.

C. Van egy párod vagy egy fontos személy, akiért élni szeretsz.

Amúgy a nagypapám mielőtt meghalt, egyszer mondta, hogy az emberek túl sokáig élnek. Már meg akart halni.

Szép élete volt, ő volt a kivétel, aki szerette a munkaját, felkapaszkodott a ranglétra tetejére + lett két fia, 4 unokája, akiket mindig látogatott a nyugdíjas éveiben, hatvan évet leélt a nagymamámmal, akivel nagyon szerették egymást és volt hobbija, amit imádott, plusz kirándulni is jártak.

De aztán elrepült az idő, a fizikai állapotuk miatt nem nagyon tudtak utazni, végignézte, hogy a nagymamám leépül és neki is fizikai gondjai voltak idővel, kb már ott tartottunk, hogy egyik évben a nagymamámat vitte el a mentő, a másikban a nagypapámat, majd a nagymamámat, majd a nagypapámat, évente váltakozott. Plusz meghalt egy csomó ember körülöttük.

A nagypapámat a covid vitte el és még mindig nem tudom elfogadni, de próbalom azt mondani magamban, hogy már leélt egy életet és már ő is érezte, hogy itt az ideje a lezáráshoz, se nagyon dühít, hogy miért úgy kellett meghalnia, hogy előtte 2-3 héten át a kínok kínját kellett megélnie... Miért volt ilyen szörnyű halála egy csodálatos embernek?

Most a nagymamám is mondja néha, hogy már nem fog sokáig élni, meg pl tavaly mondta, hogy hol lesz ő már 2021-re. Neki annyiból rosszabb, hogy ő leépült fizikailag és demens.

***

Összegezve, szerintem persze, hogy vannak ilyen "minek jó az embernek az élet" gobdolatai annak, aki már leélte az életét vagy annak, akinek igazaból csak most kezdődik az élete, de a családjától nem kap annyi törődést, nincsenek ifaz barátai, nincs hobbija, nincsenek gyerekei, nincs lelkitársa.