Kezdőoldal » Emberek » Emberi tulajdonságok » Mit kezdjek a túlérzékenységem...

Mit kezdjek a túlérzékenységemmel, hogy mindent annyira komolyan veszek és mélyen átélek?

Figyelt kérdés

Gyermekkorom óta küzdök ezzel,egyre inkább úgy érzem, hogy az emberi kapcsolataimban és a mai világban hátrány ez a fajta lelki beállítódás.

Egyedül a munkámban előny, mert művészettel foglalkozom. Utálom, hogy pár másodperc alatt megérzem, ki milyen hangulatban van és átveszem. A feszültséggel teli légkört nagyon nehezen viselem emiatt. A testvérem például soha nem vette észre, ha otthon megfagyott a levegő és csinálta a dolgát, mintha semmi sem történt volna, én meg szenvedtem tőle. Azt is utálom, hogy sokat "kattogok", miközben feldolgozom ezeket az ingereket. Egyből tudom, ha valami nem stimmel. Ha megbántanak, azt nagyon nehezen heverem ki, bár mások előtt igyekszem titkolni. Ha szerelmes leszek (ami ritkán fordul elő, mert kevés férfi fog meg igazán ) véresen komolyan veszem és még sebezhetőbb vagyok, mint normál esetben. A szexualitás nálam csak akkor játszik, ha szeretem a másikat és bízom benne annyira, hogy megnyíljak neki ezen a téren is. Alapból nem sok embernek van türelme kivárni.Igen ám, de szerelmi téren mintha ez a "hatodik érzékem", amivel rögtön kiszűröm más emberek hangulatát, cserben hagyna. Nem veszem észre, ha kihasználnak. Emiatt már csalódtam párszor - olyan embereknek adtam magam, akik feleannyira sem gondolták komolyan a kapcsolatot mint én, de mivel annyira mélyen szerettem őket, és mivel ez a mélység adja a legjobb inspirációt - ilyenkor születnek a legjobb alkotásaim - átadtam magam az érzéseknek. És persze mindig hatalmas koppanás lett a vége, ami után nagyon nehéz összeszednem magam. Évek telnek el 1-1 kapcsolat között. Irigylem azokat a férfiakat /nőket, akik felszínesebbek, megrázzák magukat aztán mennek tovább. Vagy akik nem érzékenyek. Fogalmam sincs, hogyan lehetnék "keményebb", vagy hogyan tudnám elérni, hogyha kínoz a sok érzelem, akkor semlegesítsem őket. Jár valaki hasonló cipőben?



2021. jún. 25. 08:38
 1/5 anonim ***** válasza:
100%
Én nálam sokat segített ez a kettő dolog: tanuld meg leszarni, ha mondjuk mélyen beoltottak és voltak ott többen, akkor gondolj arra hogy az emberek leszarják egy nap után. Tudom nálad mélyebb a dolog, de remélem tudtam segíteni.
2021. jún. 25. 08:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/5 anonim ***** válasza:
81%

Pont ilyen vagyok mint te. Érzem az emberek rezgéseit és nagyon durván kihat rám.

Az egész környezetem hülyének néz emiatt és senki nem érti meg.

Kétlem hogy bármit is lehet ellene tenni, az ember nem tudja szabályozni az érzelmi síkjait, az EQ-ját.

2021. jún. 25. 09:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/5 anonim ***** válasza:
81%

Én is hasonló lelki alkat vagyok. Egyszer elmentem pszichológushoz, ránéztem, beszélt kicsit, jöttek mentek a fura páciensei, nyomasztani kezdett, hogy úristen a drxy rosszabb állapotban van mint én :D és tényleg, pont akkor váltak, hagytam is az egészet.

Nekem néha az segít kicsit amit Popper Péternél olvastam, hogy ha tudnánk, hogy az emberek mennyire nem foglalkoznak velünk, nem is szoronganánk.

2021. jún. 25. 09:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/5 anonim ***** válasza:
100%

Én is hasonló cipőben járok.


Nekem az segített, mikor tavaly olvastam egy könyvben, hogy felesleges izgulni és kattogni bizonyos dolgokon, mert a másik személy már rég elfelejti, míg te még mindig agyalsz. Fontos felismerni és nyugtázni, hogy ez nem is olyan nagy ügy.


Ami nekem bevált:

Ha elkezdenék ismét kattogni, elmondom magamban: "szerinted a másik most perpill mire gondolhat??" >> És beugrik egy kép, hogy otthon van, ebédel, közben biztos tv-t néz, vagy híreket olvas, aztán jön vissza melóba és folytatja a munkát.

Nincs neki ideje olyanokkal foglalkozni ma, hogy mi történt, vagy mit mondtam véletlenül".


Ez segíteni szokott, mert rájövök, tényleg így van :)


De volt már arra is példa, hogy egy reggeli malőr után délután megkérdeztem a másik embert, hogy "ugye milyen ciki volt, jaj de gáz, jól beégtem.." ő meg visszakérdez, hogy miről beszélek, mi volt? Jaaa, hogy az? Hirtelen be se ugrott miről beszélsz.


Szóval tényleg senkit nem érdekel, amin te izgulsz, mert rajtad kívül mindenki tulteszi magát rajta fél órán belül.;)

2021. jún. 25. 11:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/5 anonim válasza:
100%

Szia!

Én 18 éves vagyok, és nagyon kicsi korom óta ez a helyzet nálam is. Mindig is éreztem, hogy érzékenyebb vagyok és jobban megviselnek a lelki dolgok, mint másokat. Sajnos nekem is nagyon nehéz elterelni a gondolataimat, nem is tudtam még bevált módszert kitalálni. Remélem megtalálod a praktikát, ami segíteni fog Neked! És mindenki másnak is, aki ilyen dolgokkal küzd. <3

2021. jún. 26. 22:17
Hasznos számodra ez a válasz?

További kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!