Miért morzsolódnak le az emberek ha az életed kezd sikeres lenni?
Az utóbbi években a barátaim jelentős százalékát elveszítettem, valamint a családom is kezd kiborulni.
5 éve annak, hogy a saját lábamra álltam, kirepültem otthonról. A párommal volt egy elképzelésünk milyen életet szeretnénk élni és hajlandóak voltunk küzdeni, hogy elérjük az álmainkat. Az emberek pedig egyre inkább lemorzsolódtak, már a családom szemét is nagyon szúrja az életünk. Átlagos fizetésből élünk de hajlandóak vagyunk plusz munkára, másodállásra, sőt a hétvégén is szoktunk dolgozni azért, hogy megteremtsük a rávalót.
Nem tudom kívülről ez hogy nézhet ki de azért nem egyik napról a másikra sikerültek a dolgok hanem évek alatt de mi ezért kőkeményen megdolgoztunk és dolgozunk a mai napig is.
Hiányzik a társaság de egyszerűen már nem fogadnak el. Nem dicsekedtem, hogy nézd mim van, mégis elfordultak. A szüleim vettek egy autót és körbeugráltam, megnézegettem, örültem neki, kipróbáltam...az én családom inkább rá sem nézett az én autómra, nem hogy kipróbálja. Észre sem akarták venni.
Azt látom, hogy aki gazdagnak születik, azt elfogadják, sőt még kedvelik is. Aki nem születik annak de tesz a boldogulásáért azt elkerülik... én igyekszem mindig segíteni másoknak, örülök ha a másik elér valamit vagy vesz, megdicsérek embereket ha jól áll rajtuk egy ruha vagy szép dolguk van, ami tetszik de nem érzem azt, hogy megpukkadok az irigységtől és inkább nem is dicsérem meg mert nehogy ettől többnek érezzék magukat vagy én adjak nekik valami (érzelmi)pluszt.
Miért viselkednek így az emberek? Miért irigyek? Ott a lehetőség mindenki előtt, lehet plusz munkát vállalni, másképp beosztani a pénzt, értékálló dolgokat venni stb.. mégis rosszindulatúak, irigyek, le akarnak húzni vagy egyszerűen elkerülnek.
9-es.. Gratulálok, hogy jól megy az életed. De azért a válaszodon igencsak hangsúlyban van, hogy a diplomások lúzerek és csak a kétkezi (kőműves, festő, villany-gáz-víz szerelő és társai) szakemberek lehetnek szerinted sikeresek. Szerintem nem a végzettség a fontos, hanem az ember, aki mögötte van. Az, hogy ki mivel elégszik meg.
Egyébként igazatok van abban, hogy ha valaki sikeres vagy jobban megy neki, akkor azt manapság rejtegetni kell.
Most lesz 20 éves általános sulis osztálytalalkozónk... volt 5 legjobb barátom az osztályból, még 27-28évesen is azt hittük, hogy elválaszthatattlanok vagyunk...
Aztán most mikor kérdezte tőlem a srác aki szervezi, mi az elérhetőségük, villant be, hogy egyikük kivételével már 6 éve nem is beszéltem velük... kettejüket utolértem, gyakorlatilag olyan mintha soha ki se hagytunk volna semmi időt, 2ejükkel viszont egyáltalán nem találtam semmi közös hangot... régen még szqvak nélkül is értettük egymást, most teljesen idegenek vagyunk... emiatt most 4e megbeszéltük, hogy ezentúl, ha görcsösen is, de legalabb havi 1 alkalommal összehozunk valamit.
Amúgy középiskolai haverok zöme sincs már meg, én évekig szégyelltem magam mindenki előtt, mert nem haladt semerre az életem... csóró voltam, sokszor egy egyszerű sörözésre nem tudtam elmenni, mert annyim sem volt..
Hiába szerettem a szakmámat, feleségem úgy elszórta mindig a pénzünket, hogy kilátástalan voltam...
Egésszen addig, míg haveromnak be nem indult az elete, mert akkor a segítségével sikerült megcsípnem olyan munkákat amik mellett tudok adni asszonynak havonta néhány szazezret, amit költhet... és mióta van mit költeni azóta ő sem költ annyit...
Így manapság már nem szégyellem magam, így próbálgatom visszaszerezni a haverokat, de sajnos most szembesülök azzal a gonddal, hogy bizony problémáim nem csak nekem vannak... sokak pedig teljesen belefásulnak... teljesen elveszítik önmagukat a folytonos zsörtölődésben.
Emiatt nem lehet kommunikálni sem velük, nemhogy feléleszteni a régi javerságot.
9-es vagyok
"a diplomások lúzerek és csak a kétkezi (kőműves, festő, villany-gáz-víz szerelő és társai) szakemberek lehetnek szerinted sikeresek" - Egyáltalán nem állítottam ilyet (két diplomás közül az egyik a volánnál pénztáros, a másik biciklis postás, gondolom havi nettó 150-et meg is keresnek...)
Építészettel foglalkozom, volt egy állandó fuvarosom (3 évig jóban voltunk, minden szuper volt), amikor meghirdettem a kész házat, már célozgatott rá, hogy túl magas az ára... Legközelebb egy másik építkezésre hívtam, szóba került a ház, és mondtam, hogy már eladtam.
Szerintem kiszámolta, hogy amennyit fizettem neki tisztán, annak a tízszeresét megkerestem... azóta ha hívom egyszerűen nem jön (más fuvarja van, rossz a kocsija, stb. közben meg látom, hogy másnak fuvaroz). Nem is értem, most az irigysége miatt nem dolgozik nekem (én hívok mást), ő meg pénzt veszít.
Mindenkinek ment a kis zöld kéz. Köszi a válaszokat!
13# nyilván gondolhatta a fuvarosod, hogy nem annyiért adod el a házat, amennyiből őt kifizeted. Nem is értem ezt a fajta irigységet. Ráadásul saját maga ellen...
Lehet, hogy az idő is közrejátszik de úgy látom tényleg az elért, megszerzett dolgok szúrják az emberek szemét....
Sajnálom, jó lenne ha több barátom lenne, ha a családom is helyeselné az életem... de igazából úgy érzem, hogy még csak most kezdek belejönni, rengeteg célom van még. Ha eddig fájt, ezután visítani fognak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!