Hogyan kezeljük az agresszív, önimádó, arrogáns és manipulatív embereket, akiket ha kritika ér, egyből fenyegőzéssel, indulattal, és érzelmi manipulációval próbálják kivívni maguknak azt, amit akarnak?

Van egy unokanővérem aki mindenkit kritizálhat, ő maga viszont nem bírja elviselni, ha őt kritizálják. Mindig úgy érzi, hogy az övé az utolsó szó jova. Ha megsért valakit, sosem kér elnézést, ellenben ha őt éri sérelem, egyből térden csúszást és bocsánatkérést vár el a másiktól. Ha kritika éri, gyakran annyira felbőszül, hogy verekedéssel, pofozkodással fenyegetőzik, és valóban képes is nekiugrani a másiknak. Ha a másik fél nem úgy táncol, ahogy ő fütyül, akkor pl. manipulációs technikákkal, érzelmi zsarolással próbálja kikövetelni, amit el akar érni (pl.: ha ezt megléped, nem láthatod az unokáidat hetekig). Azt hiszem, az ilyen embert pszichológiai szakkifejezéssel nárcisztikusnak szokás nevezni. Még a gyerekei is félnek tőle. Vagy inkább pszichopata? Hogyan lehet kezelni az ilyen emberrel való konfrontációt, amikor bedurvul, sértegetőzni, fenyegetőzni kezkd, felemeli a hangját, és főleg amikor már ütni is készül?