Lányok, ti elmernétek taposni egy bogarat úgy hogy mezítláb vagytok?

En sehogy sem taposok el bogarakat szandekosan.

Fujj, nem. A poloskákat bazi kövekkel lapítom ki, a többit nem bántom.

Cipővel se, nem szoktam ok nélkül bogarakat taposni.

Nem vagyok lány, de válaszolok. Kisgyerekként szerettem rálépni, persze csak azokra, amelyekről tudtam, hogy nem csípnek, méhre, darázsra például nem, azokat felismertem már akkor is. De akkor sem azért, mert ártani akartam nekik (akkor ez még nem tudatosult bennem), hanem nekem esett jól a pucér lábammal hozzájuk érnem. Ma már persze nem tenném. (Ugyanakkor a legyek mászkálását máig is szeretem a lábamon, kisgyerekkorom óta szeretem, ha rászállnak.)

Persze, simán, mezítláb is. Bent nem tűröm meg őket, szóval általában eltaposom, ha beszökik egy és az utamba kerül. Kint nem szoktam figyelni, de a fűben úgysem venném észre.