A mamahoteleseket az irigység miatt szidják?

10-esnek van a legnagyobb igaza itt a komment szekcioban.

Azzal kiegeszitenem, hogy vannak olyanok is akik betegseguk miatt nem tudnad elkoltozni/egyedul elni.

Ilyenek a paranoias skizofrenek, sulyos depressziosok, bipolarisok, borderlineosok es szocialis fobiasok - megjegyzem ez a par utobbi nem az a hetkoznapi ember aki felteszi a gyakorira a kerdest "olyan maganyos vagyok hogy panikrohamom van" es erre egynek sem valaszol.

Csak sajnos tenyleg sokan diagnosztizaljak magukat "depressziosnak", "aspergersesnek", meg mostanaban a felkapott "skizoidnak", holott csak annyi a gond hogy szakitottak a parjukkal vagy elvesztettek az allasukat de jovoheten mar van uj interju magasabb fizuert vagy akik szocialis fobiasok de azert van 10 baratjuk 20 haverjuk meg minden masodik nap bulizgatni mennek.

Ezek miatt mar tenyleg senki nem veszi komolyan mar azt ha valaki kimeri ejteni a szajan hogy "depresszios vagyok", sot talan mar tabu szo lett.

Egyrészt meg tudom érteni, hogy a jelenlegi gazdaságban magyarországon elég nehéz önállósodni, azt is meg tudom érteni, ha valaki gondoskodik a szülőjéről és amiatt él együtt velük.

Nagyon sok helyen - bár pont nem a világ nyugati részén - társadalmilag és kulturálisan is elfogadott az, hogy valaki pl. házasságig a szüleivel él, vagy még esetleg azt követően is (nyugaon nem menő gondoskodni a szülőkről, de vannak kulturák, ahol igen).

Szóval számos oka lehet ennek: kulturális, egészségügyi vagy anyagi, ez szerintem mindenkinek egyéni döntés.

Illetve mondjuk nyilván az sem mindegy, hogy amíg velük lakik, mit csinál.

És szerintem ami miatt sokan utálják ezt a csoportot az az, hogy mindenkit azonosítanak azzal, hogy biztos nem csinál semmit, csak tengődik a szülei lakásában. És nyilván ilyen is van, és tetszik vagy nem, ezek zömében férfiak. Nyilván nem mindegy, hogy valaki kiveszi a részét a háztartásból, dolgozik, vagy 30 évesen is csak tengődik egész nap, és még mindig az anyja főz rá meg mossa ki a sz-rfoltos alsóneműt.

Szóval szerintem ez egy árnyaltabb kérdés.

Itt mindenkit mamahotelesnek hivnak aki a szulokkel el, mindegy hogy dolgozik e vagy sem. Ha igy nezzuk akkor anyam egesz eleteben mamahoteles volt mert ott lakott, en is ott nottem fel a mama hazaban de anyam is fizette a szamlakat, a kajat, a hazat ujitattak, nagyon sok mindent megcsinaltak rajta az evtizedek alatt.

En csak azt hivnam mamhoteleznek aki olyan korban van hogy dolgozhatna de nem dolgozik hanem otthon ul egesz nap es elarja hogy a szulei eltartsak. Mikor en otthon laktam dolgozo emberkent akkor tettel felre a penzt es igy kikoltoztem a paromhoz, megnosultem, elmentunk alberletbe es ma mar van hazunk is.

Az emberek irigyek es jo belerugni a masikba. Vannak akiknel olyan jo a csaladi hangulat hogy siman elvannak a szuloknel ameddig nincs komoly kapcsolatuk, olyan valaki akivel osszekoltoznenek.

En nem tudtam volna egyuttelni a szuleimnel a felesegemmel mert a szuleimen kivul meg a nagymamam is ott van, nincs is eleg hely, raadasul en nem jovok ki jol apammal. Mas oka is van amiert nem ott lakunk de ez most lenyegtelen a kerdes szempontjabol.