Ki találta ki, hogy a férfiak érzelmei nincsenek komolyan véve?
Manapság még a csapból is az folyik hogy csak a nők érzelmeivel foglalkoznak, míg a férfiakat lenézik ha ki merik mutatni a szomorúságukat. A való életben viszont pont hogy a női sírás van beállítva vagy figyelemhajhászásnak, vagy manipulációnak, vagy leggyakrabban női gyengeségnek, ha pedig egy negatív érzelmet mutatnak ki, az nem más, mint hisztike.
A férfi könnyeknek viszont, úgy vettem észre, az emberek számára (neten vagy a való életben) súlya van. Legutoljára szerintem csak egy 30 éves filmben láttam hogy ténylegesen beszóltak egy férfinak a sírásért, akkor is úgy, hogy a nőkhöz hasonlították.
Szóval honnan jött ez az egész? Miért hisz benne mindenki olyan könnyen?
Pont ma láttam egy fájdalomcsillapító reklámot, amiben a férfiak elleni verbális erőszak marha viccesnek van feltüntetve. Az elnyomott, verbális és gyakran fizikai bántalmazást elszenvedő férfi mindig vicc tárgya, nevetséges, papucs, pancser.
Ha itt feltesz egy férfi egy kérdést a magányról, akkor lehurrogják, hogy ő tehet róla. Volt egy való világ, amiben egy fiatal fiú sírt, mert hiányzott neki a szerelme mindennek elhordták, videók készültek a kifigurázására, ami évekkel később is fent van a neten és röhögnek rajta.
Van igazság abban, amit írtál, de szerintem ez egy létező probléma.
A minap olvastam itt egy kérdést, ahol egy feleség megkérdezte, hogy "normális-e, hogy a férje a parkban elsírta magát, amikor a kisfiúk először mondta ki, hogy apa". Tehát itt egy feleségről volt szó, aki szerint kínos, hogy a férj elérzékenyült a gyereke első szavára. Ezek után még mindig úgy gondolod, hogy a férfi érzelmek komolyan vannak véve, ha egyes párkapcsolatok még mindig ott tartanak, hogy a férj még a felesége előtt se sírhat?
A nők terhesség vagy menzesz alkalmával érzékenyebbek lesznek, alapból többször van hangulatingadozásuk is ciklustól függetlenül, így többször fordul elő az is, hogy sokkal több mindenen elsírják magukat, sokkal könnyebben, mint a férfiak. Egyes esetekben pedig a sírásnak konkrét oka sincs. Én is elsírom magam minden héten valami apróságon. Olyan is előfordult, hogy a párommal a parkban sétáltunk, megláttam egy cuki kisgyereket és megkönnyeztem.
A férfiak viszont átlagban ritkábban sírják el magukat, és annak általában mélyebb, lelki okai vannak, nem elég hozzá egy aranyos baba az utcán, vagy egy kiskutyás plakát a városban. Szóval én egyetértek egyébként azzal, hogy a férfi könnynek súlya van.
Azonkívül pedig a nők többször használják a sírást érzelmi manipulációra is. Ha valamit el akarnak érni, dühösek, bűntudatot akarnak ébreszteni.
Nem gondolnám, hogy a női sírás ma gyengeségnek lenne beállítva. Sőt. Pont azt veszem észre, hogy a nők érzelmeivel többet foglalkoznak az emberek, mint a férfiakéval. Illetve az elsőnek nagyon igaza van abban, hogyha egy férfit verbálisan megaláznak, azt jó eséllyel poénnak fogják fel, és kinevetik, még egy síró nőnek általában rögtön a segítségére sietnek, hogy mondja el, mi történt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!