Utálok közösségben lenni, zavarnak az emberek, milyen személyiség lehetek?
Olyan egyedül érzem magam ezzel a tulajdonsággal.
Zavarnak az emberek, szinte néha utálom őket.
Közösségben sosem tudok huzamosabb ideig megmaradni menekülés nélkül csak ha jó társaság vesz körül..eddig mindenhonnan menekültem szinte.
Suliban szekáltak sokat addig, míg elmenekültem onnan azért találtam jó sulit de az előtt rendesen szekáltak, csúfoltak meg kiközösítettek. Persze semmi fizikai bántás nem volt legalább.
Mindig is félénk, csendes és visszahúzódó voltam persze ezek előtt azért ha jó társaságban voltam, voltak azért barátaim de az se sok akkor tudtam sokat beszélgetni ha volt közös téma is.
Azóta meg kerülök mindenkit ahogy csak lehet, ha utcán megyek akkor utálom ha rám néz néha már undorral néznek rám (szó szerint) ha összefut a tekintetünk, utálom a babakocsis nagy családokat mert buszon villamoson szinte az egész vagont elfoglalják és a gyerek meg bámul rám mint ha valami űrlény lennék, közlekedésen mindig leghátra ülök, volt hogy leszálltam előbb mert nem bírtam a tömeget, meg volt télen suli előtt hogy elengedtem 4 buszt is mire feltudtam szállni mert annyian voltak hogy fel se fértem, mentem utcán néha szembe jött velem egy lány telefonozott ekkor nem mentem direkt másik oldalra ne nekem kelljen már egy mobilozót elkerülnöm majd ő épphogy nekem jött pedig előtte megálltam hogy vegye észre magát majd sütött az undor belőle hogy mertem ezt és ez párszor előfordult ekkor megtudnék ölni bárkit (persze metaforikusan), utálom ha elém állnak boltban multkor egy nyugger állt elénk a sorban mivel ugye távolságtartás van és nagyobb a hely ezért csak úgy beállt elénk na ekkor visszaszóltam a maminak hogy hahó mi itt álltunk már és ő erre "máshol is lehet sor" vagy valamit erre tovább mondtam a háta mögött hogy mi az hogy elénk áll azt még mi álljunk el majd ő nagyképűje beelőz aztán persze csendesen arrébb állt...máskor meg egy másik nyugger állt le mellém a buszon amikor egy ülésben ültem pedig máshol volt hely erre kérdezi hogy meddig megyek énmeg végállomás és addig direkt szuszogott a fülembe míg átültem mert idegesített és mondtam hogy máshol van hely nem? erre meg lehordott szemétládának mikor pár lépéssel arréb volt hely persze mikor leszált én hátul ültem és úgy rám nézett...undor!
Néhányban azért én vagyok a hibás de ezek miatt is utálom az embereket, hiába vagyok én is magamat is utálom sok dolog miatt. Régen dolgoztam boltban nem sok ideig bírtam, csak mert muszáj volt de kikészített hogy állandóan körülöttem mászkáltak fel alá...ma is menni akartam haza boltból utcán majd láttam hogy egy többször megalló kutyás néni megy arra és nem bírom ha ennyire mászkálnak körülöttem, megálltam kicsit arrébb mentem mert közben leakartam fotózni egy fát és annyira zavart ahogy néha idenézett..persze láttam hogy ez sokáig tart így gyorsan elindultam míg elnézett aztán mikor közeljártam úgy tettem mintha telefonálnálnék. máskor meg egy fiatal nő volt a hátsó kettes ülésen, egy rohadt kis tatyóját tartotta a másik ülésen ahova beakartam ülne (kedvenc helyem) és rámutattam mikor rámnézett sőt hangosan közöltem hogy odaülhetnék? persze akkor mozdult mikor fogtam a korlátot és elvette közben mondta nem emlékezett hogy kérdeztem volna tőle..aha persze meg mondtam utána hogy aa táskának van esetleg bérlete? ekkor tovább motyogott valamit mikor én már rég telefonáltam valakivel..csak engem bosszantanak néha az emberek? boltba is csak akkor megyek ha tényleg kell valami. Ma pont előttem ment egy pár és láttam hogy pont a lakásomba tartanak és a mögöttem levő kutyás nő is erre tart így kénytelen voltam a másik bejáratonmenni ahol nincs senki.sok ilyen dolgot felsorolhatnék de csak értitek a lényeget. Milyen személyiségem lehet ezek alapján?
Pár barátra tettem csak szert eddig, sokuk meg vissza se ír már nem hogy megnézné amit írtam...
Kapcsolatot se kívánok, nem is volt nem tudnék megmaradni bárki mellett szerintem. Szexben se volt részem mert utálom magam és a testemet is a sok rossz döntés miatt..
FÉlek az emberek véleménye miatt is, mit gondolnak rólam, de közben meg utálom őket, zavarnak, megvagyok egymagam is.
24l vagyok..
Szerintem a nagycsalád és a babakocsi olyan dolog, amitől nem kéne idegeskedned.
De a kutyát sétáltató öreg néni, és a kedvenc helyedre rakott táska is ebbe a kategóriába tartozik. Ne idegeskedj miatta, ennél sokkal nagyobb problémák is vannak.
"kikészített hogy állandóan körülöttem mászkáltak fel alá"
Pedig ez az élet velejárója, hogy mászkálnak az emberek. Mit csinálnál egy zsúfolt koncerten vagy partyn? Szerintem minél előbb fordulj pszichológushoz.
12.Mit csinálnál egy zsúfolt koncerten vagy partyn
honnan veszed hogy én valami bulizós party ember vagyok :S
nem szoktam bulizni se partikra járni pont azért is mert nem bírom a tömeget ahogy írtam..
itthon ülös gépezős, regény,versíró vagyok inkább.
14.lehetséges.
tényleg nem dolgoztam fel néhány dolgot és ezért van ez, de nem vagyok amúgy se öngyilkos hajlamú, nem vagyok közömbös másokkal persze csak magamban de nem leszek bunkó közvetlen ismeretlennel, csak nem bírok társaságban lenni, mintha néha rólam sutyorognának, ha nevetnek akkor valószínűleg rajtam, valami vicces van rajtam ilyesmi félelmeim vannak néha.
Szoc. fóbia, és paranoia kezdeti tünetei (mintha néha rólam sutyorognának, ha nevetnek akkor valószínűleg rajtam)
A Tringer és Beck-féle kognitív torzítások listáján, saját belátásod szerint hány pontot érsz el?
Igen szerintem is szoc fóbia, nekem is ez van.
Olvasgass kicsit bele ebbe a fórumba, lehet hogy magadra ismersz, mint ahogy én is kb 10 éve.
Tehát tömegiszonyod van, és valamennyire az emberek nézése is zavar.
Más dolog ha valaki nem jár bulizni, és más ha fóbiái vannak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!